A KIESELBACH GALÉRIA HARMADIK, ÉRTÉKESÍTÉSSEL EGYBEKÖTÖTT KIÁLLÍTÁSA
A KIESELBACH GALÉRIA HARMADIK, ÉRTÉKESÍTÉSSEL EGYBEKÖTÖTT KIÁLLÍTÁSA
A Kieselbach Galéria téli műkereskedelmi szezonjának legjelentősebb festményeit mutatja be december 10-én nyíló, értékesítéssel egybekötött kiállításán, amelyhez reprezentatív katalógus is készült.
A Kieselbach Galéria a téli műkereskedelmi szezon legjelentősebb festményeit mutatja be december 10-én nyíló, értékesítéssel egybekötött kiállításán, amelyhez reprezentatív katalógus is készült.
A tárlat anyagából kiemelkedik Munkácsy Mihály két alkotása. Az életmű ilyen jelentős darabjai az elmúlt évtizedekben csak elvétve kerültek a magyar műtárgypiacra. A méretével is lenyűgöző Pásztorleány az erdőben című festményt egykor a korszak egyik leghíresebb párizsi műkereskedője, Charles Sedelmeyer adta el a dúsgazdag chicagói üzletlánctulajdonosnak, Palmer Potternek.
A másik kiállított Munkácsy-kép a Krisztus Pilátus előtt vázlata, mely a jól ismert, s éppen a napokban, a Magyar Nemzeti Galéria időszakos kiállításán bemutatott monumentális alkotásnak friss festőiséggel megoldott változata.
A 19. századi magyar anyagból Munkácsy mellett Molnár József egyik legszebb alkotását, a Pompeji nőket, valamint Paál László egy nagyméretű, kiváló provenienciájú tájképét kell megemlíteni, mely egykor a Barbizonban dolgozó magyar festő szállásadójának tulajdonában volt.
Különleges csemegét jelent Perlrott Csaba Vilmos monumentalitást sugárzó budapesti látképe a Lánchíddal és Dési Huber István bauhausos csendélete, mely kubista hangütésével, konstruktív felfogásával az egész életművet új megvilágításba helyezi. Berény Róbert három jelentős festménnyel szerepel, melyek közül az évtizedeken át lappangó Ignotus-portrét nem csupán az életműben, de a tízes évek teljes magyar festészetében is kitüntetett hely illeti meg. Jelentőségét mutatja, hogy a kép az elkövetkező hetekben a Nyolcak pécsi kiállításán vendégszerepel.
A Kieselbach Galéria eladásos kiállításának rendkívül izgalmas festménye gróf Batthyány Gyula reprezentatív portréja a harmincas évek legendás énekesnőjéről, Rosita Serranóról.
Az egzotikus szépségű chílei hölgy Berlinben lett világhírű: gyönyörű csengésű, koloratúrszoprán hangja, kivételes fütyülési adottsága miatt a "chilei csalogány" művésznevet kapta. 1940-ben vette fel hanglemezre egyik legnépszerűbb dalát, a La Paloma című számot, mely közel negyven év elteltével, Wolfgang Petersens legendás Das Boot című háborús filmjének egyik betétdalaként vált újra ismertté. A hitleri Németország mindenki által irígyelt sztárjának élete 1943-ban éles fordulatot vett. Az akkor már Európa-szerte ünnepelt énekesnő - aki a megelőző évben, a most előkerült portré megfestésekor Magyarországon is fellépet, sőt filmet is forgattak a szereplésével - svédországi turnéja során egy jótékonysági gálán szerepelt, melynek bevételét zsidó menekültek számára ajánlották fel. A náci Németország hatóságai ezért kémkedéssel vádolták meg, dalait feketelistára tették: Rosita Serrano Chilébe menekült, csak így tudta elkerülni a letartóztatást. 1945 után az Amerikai Egyesült Államokban turnézott, s bár 1950-ben még a népszerű Ed Sullivan showban is fellépett, karrierje soha többé nem ívelt a korábbi magaslatokba. Utolsó éveit szülőhazájában töltötte, mígnem 1997. április 6-án, szegényen és szinte elfeledve Santiagoban meghalt. A róla készült portré hazakerülése igazi szenzáció, és jól mutatja, hogy a magyar festészet milyen kivételes értékei lappanganak még világszerte.
A felsorolt művek mellett egy sor különlegesség kerül még a galéria falaira, többek között az egyik legszebb Koszta-festmény, a Kukoricatörés, valamint Egry József és Ország Lili főművei, melyek egykor a legjelentősebb magángyűjtemények kiemelkedő darabjai voltak.
Az új stratégia része a galéria látványos megújulása is. A több lépcsőben kivitelezett átépítés eredményeként a Kieselbach Galéria a legjobb helyen, a legreprezentatívabb körülmények között, a legszinvonalasabb műtárgyakkal fogadja látogatóit.