Szalay Ferenc Mosonmagyaróvár, 1931 - 2013, Hódmezővásárhely
Festő. 1956-ban végzett a Képzőművészeti Főiskolán, mesterei Pap Gyula, Szőnyi István és Pór Bertalan voltak. 1956-tól 61-ig Derkovits ösztöndíjas volt. 1965-ben Munkácsy díjat, 1988-ban érdemes művész címet kapott. Tanulmányutat tett Németországban és Párizsban. 1964-től nyugdíjba vonulásáig Szegeden a Művészeti Szakközépiskola tanára, majd igazgatóhelyettese volt. Hódmezővásárhelyen dolgozik, Vásárhelyi Iskola egyik meghatározó egyénisége. Fő témája mindig az alföldi táj és a paraszti élet volt, de idővel az embert körülvevő tárgyak is fontos szerepet kaptak képein. Realista ábrázolásmódjában mindig érezhető érzékenysége és lírai látásmódja, amitől művei sajátos stílust kapnak. Mozaik terveket és szobrokat is készített. Számos kiállításon vett részt itthon és külföldön. Munkásságáért több kitüntetést kapott: Derkovits-ösztöndíj (1958-61), Munkácsy-díj (1965), Tornyai-plakett (1962), Érdemes Művész (1988). Művei megtalálhatóak a Nemzeti Galériában, Szentesen és Hódmezővásárhelyen.
Facebook
Instagram
Pinterest
Youtube
