Pattantyus Károly Egres, 1906 - 1987, Kolozsvár

1906. február 4., Egeres – 1987. december 14., Kolozsvár 

A kolozsvári Piarista Gimnázium diákjaként érettségizett, majd egy évet töltött a papi szemináriumban, és másfél évet tanult orvostanhallgatóként. Ezután a Szolnay festőiskola növendéke volt több éven keresztül. A nagybányai művésztelepen is sok időt töltött, illetve Kolozsváron Szolnay Sándorral, Szervátiusz Jenővel szakmai és baráti kapcsolatban állt. A kolozsvári művészvilág tagjaival együtt - Kovács Zoltán, Abodi Nagy Béla, Kós András, Kósa Huba, Benczédi Sándor - biztosították a város és Erdély képzőművészeti életének pezsgését. Diplomát szerzett a Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem szakán.

Az 50-es évek elejétől a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán művészettörténetet tanított nyugdíjazásáig.

Az 50-es évek végétől néhány éven keresztül a Babes-Bolyai Tudományegyetem filológia és történelem karán művészettörténetet tanított óraadó tanárként.

 Ettől az időszaktól kezdődően a festészet mellett művészettörténeti tanulmányok írásával is foglalkozott. Jelentek meg művészettörténeti vonatkozású cikkei, tanulmányai.

Főként akvarelleket festett. 

Kedvenc témái közé tartoztak Kolozsvár műemlékei, elsősorban templomok, a Kálvária, a Fellegvár, a Bethlen bástya, Kolozsvár régi utcái, a Szamos-part. Kalotaszeg református templomait nagy kedvvel örökítette meg (Bánffyhunyad, Körösfő, Magyarvalkó, Kalotaszentkirály). De szívesen festett tájképeket is. Feleségével, Loy Sárával a Kolozsmonostori apátsági templom és a Szent Péter és Pál apostolok templom (Ismertebb nevén Szentpéteri templom) restaurálását végezték.

Hobbi szinten kisebb szobrok faragásával is foglalkozott.

Több kiállításon vett részt képeivel Kolozsváron, Bukarestben és más erdélyi városokban.