Nagy Gábor Budapest, 1949
Festő, grafikus. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán képezte magát. Mestere: Sarkantyu Simon. 1973-tól a főiskola tanársegéde, 1986-tól docens, 1991-től a festészeti tanszék vezetője. A Szinyei Társaság tagja. Művei olajfestmények és grafikák mellett míves faszobrok és murális munkák, freskó, secco, pannó. Egyéni kiállításaiból: Vigadó Galéria, Cziffra Alapítvány, Senlis, MOL Galéria, Szolnok, Bázel, Zürich, stb. Külföldön a többi közt Párizsban (1982), Bécsben (1988, 1990), Berlinben (1999) mutatta be egyéni tárlaton munkáit. Kollektív kiállításon vett részt például 1974-ben az Ernst Múzeumban, 1978-ban és 1988-ban a Magyar Nemzeti Galériában, 1980-ban a Műcsarnokban. 1975-78 között Derkovits-ösztöndíjban részesült, 1980-ban Munkácsy-díjat kapott. Műveit a Magyar Nemzeti Galéria, a Ludwig Múzeum, a Kortárs Magyar Galéria, Dunaszerdahely, Pécsett a Janus Pannonius Múzeum, Hódmezővásárhelyen a Tornyai János Múzeum és a kecskeméti Katona József Múzeum gyűjteményében megtalálhatók, de Aachen, Szófia múzeumában is találhatók munkái.
Facebook
Instagram
Pinterest
Youtube
