Muhoray Mihály Rekettyés, 1898 - 1969, Budapest
A főként Göcsejben, Nógrádban, Csíkban és a Gyimesekben dolgozó Muhoray Mihály az 1930-as években felkarolt őstehetség mozgalom és a népi írók művészközösségének egyik részvevője volt. Paraszti családban született a jászságbeli rekettyési tanyán („Anyám is, apám is parasztok voltak – írta –, keménytenyerűek és birkatej szagúak."), az első világháború után egy kispesti padláson kezdett festeni. Alapító tagja volt a naiv népi festőket tömörítő Magyar Képírók Társaságának, de megfordult a Sinka István által életre hívott magyar hatodos asztaltársaság körében, valamint ellátogatott az 1943-as szárszói találkozóra is, mint a harmadik utas politika híve. A Magyar Képírók bemutatkozó, 1933-as, Nemzeti Szalonbeli kiállításán szerepelt Csudamadár című, székely balladát megjelenítő ornamentális állatfestménye. Témákat keresve – mint „csudabogár" – járta Magyarországot, miközben népi balladákból és pogány képzetekből inspirálódó képeit rendszeresen kiállította a fővárosban. A második világháború után – a nép írókhoz hasonlóan – marginalizálódott, élete végén portás volt Újpesten.