Metykó Gyula Vésztő, 1907 - 1992, Budapest
Festő, grafikus. Művészeti tanulmányait 1928-ban Krivátsy Szüts György szabadiskolájában kezdte Budapesten. Később - 1928-1930 között - a kecskeméti művésztelepen tanult Révész Imre irányítása mellett. Elvégezte a budapesti Képzőművészeti Főiskolát. Mesterei: Csók István, Glatz Oszkár, Kandó László. 1935-ben, utolsó főiskolai évében Székely Bertalan-díjat nyert. Tanulmányúton járt Olaszországban, Csehszlovákiában és Ausztriában. Többször dolgozott a Hortobágyon, Hódmezővásárhelyen és Mártély környékén. Alföldi tájképeket és portrékat festett, linómetszeteket készített. 1935-től kiállító művész. Egyéni kiállítása volt a kiskunhalasi Thorma J. Múzeumban (1971) és Miskolcon a Szőnyi Teremben (1987) mutatta be műveit. Csoportos tárlaton vett részt például a Nemzeti Szalonban (1936, 1937), az Ernst Múzeumban (1938) és a Műcsarnokban (1938, 1942, 1943, 1951). Művei hazai közgyűjteményben például a Kecskeméti Képtárban találhatók. Két művész - Költő és festő címmel Náday Nagy Ferenccel közös könyve jelent meg.