Halmi-Horváth István Mosonmagyaróvár, 1973
Festészetében az additív struktúrák tárgyszerűsége találkozik egyedi nyelvezetű színkompozíciók optikai hatásával. Korábbi munkáiban a konkrét festészet mértani elemeit ütköztette a geometrikus absztrakció optikai jelenségekkel foglalkozó ágának játékosságával. Célja a különböző valóságszintek találkozásának feszített, harmonikus megjelenítése volt. A gazdag színélményt adó munkákban a festő fontos szerepet ad a fehér egyensúlyi szerepének is. Motívumai eltérő formában, színben, tónusokban találkoznak egymással, így egy képen belül gazdag lehetőségeket teremtenek számára a különböző struktúrák kialakítására, amelyeknek előképeit megtalálhatjuk közvetlen természeti környezetünkben is.