Gorka Géza Nagytapolcsány, 1894. szeptember 6. - 1971. szeptember 25., Verőce
1894 szeptember 6. | A Nyitra megyei Nagytapolcsányban (ma: Topoľčany, Szlovákia) született; anyja Braunsteiner Jozefin, apja Gorka Gyula
1910 körül | A család Mezőtúrra költözik; itt végzi gimnáziumi tanulmányait. Badár Balázs mezőtúri fazekasmesternél három évig inaskodik
1917 | Keramikus pályája kezdete
1919 | A Tanácsköztársaság ideje alatt a Mezőtúri Testnevelési Direktórium tagja; zászlóaljparancsnok a Vörös Hadseregben. A politikai helyzet rendeződéséig külföldre megy
1920–1921 | Két alkalommal, rövidebb időszakokra Németországban jár (Karlsruhéban és Leutkirchenben, Max Laeugernél és Paul Mann-nál tanul rajzolni és festeni)
1922 | Visszatér Mezőtúrra
1923 | Nógrádverőcén telepedik le. A Fóris Bankház tőkéjének segítségével létrehozza a Keramos Rt.-t, melynek műszaki irányítója, majd cégvezetője 1927-ig
1924 május | Házasságot köt Kovács Irénnel; a család nógrádverőcei villájába költöznek (élete végéig ez az otthona)
1925 | A Keramos „agyagipargyár” kiállít az Országos Magyar Iparművészeti Társulat Jubiláris Karácsonyi Kiállításán (a kereskedelemügyi miniszter iparművészeti érmét nyeri el, Lonkay Antallal közösen) | Megszületik leánya, Gorka Lívia
1927 | Lonkay Antallal kilépnek a Keramos cégből. Gorka Géza a nógrádverőcei családi villa kertjében saját, önálló műhelyt épít (Górka Géza Művészi Keramikai Műhely – Kunstkeramische Werkstatt Nógrádverőcze)
1928–1929 | A tönkrement Keramos felszerelését megvásárolva bővül a Gorka-műhely | Az Észtországból hazalátogató Jakó Géza keramikusművész magántanítványa
1929-től | Rendszeresen szerepel hazai és külföldi kiállításokon
1929 | Országos Iparművészeti és Háziipari Kiállítás (a kereskedelemügyi miniszter elismerő oklevele) | O. M. I. T. Iparművészeti és Háziipari Kiállítás. (Ettől kezdve rendszeresen szerepel az Országos Magyar Iparművészeti Társulat kereskedelmi célokat szolgáló kiállításain.)
1930 | Az Országos Magyar Iparművészeti Társulat Közgyűlésén beválasztják a Társulat Választmányának tagjai közé | IV. Nemzetközi Iparművészeti Kiállítás, Monza | A Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Irodájának bécsi hivatalába nagy méretű vázákat készít
1931 | Az Országos Magyar Iparművészeti Társulat Választmánya a Bíráló Bizottság tagjai közé választja | Budapesti Tavaszi Árumintavásár | Magyar Iparművészek Országos Egyesület kiállítása, Nemzeti Szalon (ettől kezdve a Magyar Iparművészek Országos Egyesület rendszeres kiállítója)
1932 körül | A nógrádverőcei családi ház kertjében álló műhelyhez kapcsolja a szomszédos telken lévő házat
1932 | Magyar Iparművészeti és Népművészeti Kiállítás, Tokió | Budapesti Nemzetközi Árumintavásár
1933 | Iparművészeti Világkiállítás, Milánó (ezüstérem)
1934 | Brüsszeli Világkiállítás
1935 | Művei szerepelnek a bécsi Hagenbund Magyar Népművészeti és Iparművészeti Kiállítás modern részében | Szép Otthon – Boldog Élet című kiállítás (kultuszminiszteri dicsérő elismerés)
1936 | A Népművészeti, Háziipari és Iparművészeti Kiállítások, Riga, Tallinn és Helsinki | VI. Milánói Triennale (bronzérem) | A genfi Népszövetség Palota Magyar Szobájának berendezési tárgyai között kerámiái
1937 | Magyar Iparművészet, Népművészet és Háziipar, Amszterdam | Párizsi Világkiállítás – Művészet és technika a modern életben (Diplome d’Honneur kitüntetés)
1938 | Nemzetközi Kézműipari Kiállítás, Berlin | nemzetközi mintavásárok, Párizs, Belgrád és Wroclav | I. Magyar Országos Iparművészeti Tárlat (aranyérem)
1939 | New York-i Világkiállítás (Diplome d'Honneur díj) | Ideal Home Exhibition, London | Budapesti Nemzetközi Vásár
1940 | Új Magyar Otthon | VII. Nemzetközi Iparművészeti Kiállítás, Milánó (Grand Prix díj)
1941 | Lipcsei Nemzetközi Vásár | Pécsi Művészeti Hetek kerámia kiállítás
1942 | Fiera di Milano – Árumintavásár | Első Országos Magyar Keramikai Kiállítás (Állami Iparművészeti Aranyérem)
1942 | A budapesti Nemzeti Sportcsarnok számára kerámiafalat készít | Az Iparművészeti Múzeum újonnan létesített Modern Osztály kiállításán szerepelnek munkái (számos kerámiája a múzeum tulajdonába kerül)
1943 | II. Országos Iparművészeti Tárlat, Kassa | Gorka Géza Losoncon megszervezi az 1944 végéig működő Nógrádi Palóc Háziipari Keramikai Műhelyt | A nógrádverőcei műhelyben már apja mellett dolgozik Gorka Lívia is | A verőcei műhely viszonylag jelentős (100 ezer pengős) exportot bonyolít angol nyelvterületekre
1945 | Munkaszolgálatra hurcolják
1945 | Visszatér Verőcére; az Iparügyi Minisztérium segítségével helyreállítja a műhelyt és az égetőkemencét
1946–1948 | Együttműködés Mattyasovszky Zsolnay László vegyészmérnökkel; a magas tűzön égetett (1200 C°) kerámiák sorozatgyártásához technológiai kísérleteket végez a Zsolnay Gyár budapesti üzemében. (Az államosítással a kísérletek abbamaradnak.)
1946–1971 | Nógrádverőcei otthona mellett álló saját, önálló üzemében tervez és dolgozik
1946 | Nagybányától napjainkig című csoportos kiállítás, Balassagyarmat
1952 | I. Iparművészeti Kiállítás, Ernst Múzeum
1953 | Népművészeti és Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok | III. Magyar Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok
1955 | Országos Képzőművészeti és Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok | III. Magyar Iparművészeti és Népművészeti Kiállítás, Műcsarnok | Gorka Géza és Juriss Ibolya kiállítása, Csók István Galéria | Munkácsy-díj
1955–1965 | Együttműködés a Pécsi Porcelángyárral
1957 | Gorka Géza kiállítása, Nemzeti Szalon
1958 | Brüsszeli Világkiállítás (Grand Prix díj) | XVIII. Faenzai Nemzetközi Kerámia Verseny | Tanulmányút Olaszországban
1959 | A Magyar Népköztársaság ajándékaként a Faenzai Nemzetközi Kerámia Múzeumba kerülnek kerámiái | Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze kitüntetés | Nemzetközi Kerámia Kiállítás, Gmunden | Nemzetközi Kerámia Kiállítás, Ostend
1959 | IV. Magyar Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok | Reprezentatív felszabadulási kiállítások külföldön, Prága, Róma, Párizs, London (a Kulturális Kapcsolatok Intézete és az Iparművészeti Vállalat rendezésében)
1961 | Magyar Művészeti Kiállítás, Tokió
1962 | AIC Kongresszus – Nemzetközi Modern Kerámia Kiállítás, Prága (Nemzetközi Kerámia Szövetség ezüstérem)
1961–1971 | Együttműködés a Magyar Népköztársaság Művészeti Alappal. Az Iparművészeti Vállalat Budapesti Műhely megbízásából alkotásaiból bel- és külkereskedelmi forgalmazás céljából sorozatot készítenek a művész felügyeletével; több korábbi és aktuális munkáját sorozatgyártáshoz adaptálják
1963 | Az Iparművészeti Tanács zsűri-elnöke | Kossuth-díj (II. fokozat)
1964 | Gorka Géza egyéni kiállítása, Palóc Múzeum, Balassagyarmat | Gorka Géza gyűjteményes kiállítása, Csók István Galéria
1966 | Mai Magyar Kerámia kiállítás, Siklósi vár
1967 | Kerámiával társított üvegablakok és lámpák kivitelezését kezdi meg | Gorka Géza kiállítás, Palóc Múzeum, Balassagyarmat | Akik Mezőtúrról indultak című csoportos kiállítás, Mezőtúri zsinagóga | A Magyar Iparművészeti Főiskola tiszteletbeli tanára címet kapja. (Intézményes oktatás keretében soha nem tanított; főiskolán kívüli tanítványai voltak többek közt Probstner János, Ortutay Tamás, Csavlek Etelka.)
1968 | Gorka Géza gyűjteményes kiállítás, Visegrád, Salamon-torony
1969 | 75. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést kapja
1970 | A II. Országos Kerámia Biennále (zsűri nagydíja)
1971 szeptember 25. | Meghalt (síremléke a verőcei temetőben látható)
1972 | Az egykori családi házban és műhelyben megnyílik a Gorka Kerámiamúzeum (jelenlegi kezelője: Verőce Község Önkormányzata)
Facebook
Instagram
Pinterest
Youtube
