Fredric Karoly Budapest, 1898 - 1987, New York
Fredric Karoly Budapesten született 1898-ban. Párizsban festészetet, Berlinben építészmérnöki tanulmányokat folytat, majd 1926-ban kivándorol az Egyesült Államokba. Fényes karriert fut be mint divat- és textiltervező, a II. világháborút követően a kontinens legismertebb textilvállalatának, a Simplicity Pattern-nek a divatigazgatója. Karoly majdnem 50 éves, amikor első képzőművészeti csoportkiállításán szerepel 1947-ben a new york-i Hugo Gallery-ben. A következő évben ugyanitt kerül sor első önálló tárlatára Alexander Iolas rendezésében, aki – többek között – René Magritte vagy Andy Warhol felfedezője. Karoly 1949-es első párizsi bemutatójáról a Cahiers d'Art folyóirat is tudósít két művének reprodukciója mellett. A következő szűk két évtizedben Karoly rendszeres résztvevője az európai és amerikai avantgárd csoportkiállításoknak.
1951-ben és 1953-ban is szerepelt a The Whitney Biennial tárlaton. 1951-ben a são pauló-i Museo de Arte (São Paulo Museum of Art) Karoly 1948 és 1950 között készült szürrealista hatású, biomorf műveit, míg 1960 tavaszán a Miami Museum of Modern Art az absztrakt expresszionista korszakának alkotásait mutatta be. 1961 végén az Allan Stone Gallery-ben került sor Karoly újabb egyéni kiállítására. A galéria névadója az absztrakt expresszionisták egyik legismertebb szakértője, fő támogatója volt. Karoly rendkívül széles tevékenységét és érdeklődését mutatja, hogy 1964-ben a korszak egyik legnevesebb avantgárd galériájában, a Madison Avenue-n lévő The Castellane Gallery-ben 1961-1963 között készült multimédiás műveivel szerepelt. A Whitney Museum is az ilyen típusú alkotásait válogatta be a kortárs amerikai szobrászatot bemutató csoportkiállításaira a hatvanas évek közepén.
Ezzel párhuzamosan művészetszervezői munkássága is jelentős, saját műhelyt és galériát nyit New Yorkban, előbb Industrial Design Workshop, később Perspectives néven. Célja az absztrakt művészet népszerűsítése a művészek által tervezett textíliák, valamint a havonta új fiatal alkotót felvonultató tárlatok által. Emellett a galéria az egyedüli forgalmazója Picasso kerámiáinak. Nem tudni mi okból, de Karoly 1967-től megtagadja, hogy műveit kiállítsa vagy eladja. Talán szerepet játszhatott ebben, amire a világhírű képkereskedő Leo Castelli is utalt – aki jól ismerte Karoly munkásságát –, miszerint rendkívüli tehetség, de lehetetlenség volt vele együtt dolgozni. Karoly 1987-ben, 95 évesen hal meg a manhattani InterContinental Hotelben, amely hosszú évekig otthonául szolgált. Haláláról a New York Times is megemlékezik.
Karoly egyértelműen az absztrakció új ethoszának híve és művésze volt, a legújabb irányzatokkal haladt, bizonyos esetekben még előttük is. 1947-1950 között szürrealista, biomorf alkotásokat készít a legkülönfélébb műfajokban, az olajfestményektől kezdve a drótszobrokon át a fotogrammokig. 1949-től kezd kísérletezni a csurgatásos és fröccsentő festészeti eljárásokkal, ez egyben absztrakt expresszionista korszakának kezdete. Az ötvenes évek végére képein a többrétegű, színes csepprácsos-motívumok egyre bonyolultabb maszkszerű térszervezést érvényesítenek. Az évtized közepétől a „colour field" és a foltfestészet is megérinti. Az anyag (a festék) a hordozó (a nyers vászon) és a művész viszonyát vizsgálja, fokozatosan az utóbbi ki-, és a véletlen szerepének bevonásával. A hatvanas évektől különösen foglalkoztatják a keleti kultúrák, munkáin ekkor jelennek meg a kalligrafikus elemek. Emellett egyre komolyabb szerepet kapnak munkásságában a fotó és a multimédiás művek, valamint a ragasztott tárgyak, asszemblázsok, installációk, melyek sajátosan ötvözik a pop art és az ún. 'poor art' jegyeit. Karoly a hatvanas évek derekán fotószitával vetített sorozatot készít Picassóról, De Kooningról és generációjának más jelentős művészeiről. Karoly művei olyan híres magángyűjtőkhöz kerültek, mint a már említett Christian Zevros; Nelson Rockefeller vagy Philip Johnson.
Művei közgyűjteményekben:
Metropolitan Museum, New York; The Museum of Modern Art (MoMA), New York, Whitney Museum, New York; Guggenheim Museum, New York; Museum of Fine Arts, Szentpétervár; Museu de Arte, São Paulo, Brazília; Museu de Bellas Artes, Buenos Aires, Argentína; New York University, New York; Washington University, St. Louis, Missouri; Finch College, New York; Barnard College, New York; Princeton University Art Museum, New Jersey.
Egyéni kiállítások:
Hugo Gallery (Alexandre Iolas) New York 1948; Galerie Mai, Paris 1949; New Gallery (Eugene Thaw) New York 1950; Museu de Arte, Sao Paulo, Brazil 1951; Miami Museum of Modern Art, Miami 1959; Allan Stone Gallery, New York 1961. Castellane Gallery, New York 1964; Loft Gallery, New York 1966.
Csoportos kiállítások:
Hugo Gallery, New York 1947; Salon des Réalités Nouvelles, Paris 1949-
1953; Perspectives Gallery, New York 1950; Whitney Museum of American Art, New York (Annual) 1951-1953, 1963; Biennale of Sao Paulo, Brazil, 1951; International Independent Exhibition, Tokyo, 1951; Martha Jackson Gallery, New York, 1959; The Butler Institute of Art, Youngstown, Ohio, 1960; Stuttman Gallery, New York, 1960; The Art Institute of Chicago (Annual), 1960; International Watercolor Exhibition, Brooklyn Museum, 1961; Westchester Art Museum, White Plains, NY, 1963; Whitney Museum, Annual, NY 1963; Cleveland Art Festival, Park Synagogue, Cleveland, 1963; Whitney Museum, Sculpture Annual, NY, 1964.