Fisch István Budapest, 1922 - 2007, Franciaország
A budapesti Képzőművészeti Főiskolán (1944-1946) Bernáth Aurél és Barcsay Jenő növendéke volt. 1946-49 között feleségével, Győri F. Éva festőművésszel együtt Torinóban és Rómában tanult. A Római Művészeti Akadémián szerzett diplomát 1949-ben. Bernáth Aurél hazahívta tanársegédnek, de az ajánlatot a politikai helyzet bizonytalansága miatt nem fogadta el. 1949-ben Párizsba költözött, ahol az Université Paris VIII. filozófia tanszékén újabb diplomát szerzett. 1951-ben Hajdu István (Etienne Hajdu) közvetitésével megismerkedett Brancusival, akinek Oszlopai mély hatást gyakoroltak rá. Később tiszteletére elkészítette Hommage à Brancusi-sorozatát. 1969-80-ig Izraelben élt, ahol urbanisztikai és építészi munka mellett rajzoktatással is foglalkozott. Párizsba való visszatérése óta rendszeresen szerepel egyéni és csoportos kiállításokon. Öt éven át a tel-avivi Képzőművészeti Akadémián tanított, jelenleg a chicagói egyetem párizsi kihelyezett tanszékének, az Université de Chicagónak a tanára. Expresszív módon fest, a benne felgyülemlett feszültség alakul át vibráló formákká, kusza vonalakká. Festményein a szürke és fekete szín dominál. Különösen a tér ábrázolásának problémája foglalkoztatja. Figyelemre méltóak karborundum (szilícium-karbid)-grafikái és hajlított alumíniumlapokból készített szobrai is.
Szerző: Cserba Júlia
Facebook
Instagram
Pinterest
Youtube
