Eigel István 1922
Festő, író, iparművész. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett 1946-ban. Mesterei: Rudnay Gyula, Bernáth Aurél. 1958-1961 között Derkovits-ösztöndíjas volt. 1967-ben és 1972-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki, 1976-ban Érdemes Művész lett. Több festészeti díjat kapott, 1987-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagjává választották. 1994-ben megkapta a Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét. 1960 óta a Százados úti művésztelepen élt és dolgozott feleségével, Tassy Klárával. 1951-től rajzpedagógusként, majd főiskolai oktatóként dolgozott. A Pedagógus Képzőművészeti Stúdió alapító tagja. Első egyéni kiállítását 1947-ben rendezte. 1955-től állandó résztvevő az Ernst Múzeum, a Műcsarnok országos kiállításain és a vidéki csoportos tárlatokon. 1958-ban Párizsban, 1960-ban a Velencei Biennálén szerepeltek művei. Egyéni tárlata volt 1966-ban az Ernst Múzeumban, 1981-ben a Műcsarnokban, 1983-ban és 1991-ben a Csók Galériában. Sok középületben láthatók nagyméretű murális munkái, a többi közt a Magyar Rádió épületében, az Operaházban. Képei találhatók a Magyar Nemzeti Galériában, a debreceni és a szegedi múzeumban. Monográfia: Fecske A.: Eigel István, Tassy Klára, Bp. 1996.
Eigel Istvánné - Tassy Klára
Facebook
Instagram
Pinterest
Youtube
