Bars László Sátoraljaújhely, 1902 - 1987, Debrecen
Bartizek László
1902-ben született Sátoraljaújhelyen. 1935-ig Bartizek László, 1935-től – névváltoztatás miatt – Bars László néven alkotott. Iskoláit szülővárosában végezte, 1921-ben érettségizett. Már iskolai évei alatt megmutatkozott művészi tehetsége. 1922-ben felvételt nyert Budapesten a Képzőművészeti Főiskolára. Mesterei voltak: Edvi Illés Aladár, Bosznay István, Rudnay Gyula, Csók István, Réti István, Stróbl Alajos, Vaszary János, Sidló Ferenc, Bory Jenő, Császár Elemér, Lyka Károly. 1924-ben a sárospataki művésztelepen dolgozott, majd Sátoraljaújhelyben állított ki nagy sikerrel. Erről a Zemplén című újság számolt be. Mecénásai voltak többek között herceg Windischgrätz Lajosné, báró Waldbott Frigyesné, gróf Széchenyi Wolkenstein Ernőné. Főiskolai tanulmányait 1926-ban fejezte be, valamennyi művészeti tárgyból kitűnő minősítéssel. 1928-ban szerepelt a Képzőművészeti Főiskola jubileumi kiállításán. Az itt szereplő képeit Ybl Ervin a Budapesti Naplóban a kiállítás legművészibb akvarelljeiként méltatta. Edvi Illés Aladár, valamint mecénásai is külföldi tanulmányútra ajánlották. Ezt azonban a család igen nehéz helyzete miatt nem tudta megvalósítani. 1927-ben tanári állást kellett vállalnia. 1942-ben Háborús nagypéntek című olajképével részt vett a Műcsarnok kiállításán. Különböző gimnáziumokban tanított. 1953-tól a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Földrajzi Intézetében dolgozott 1964-ben történt nyugdíjba vonulásáig. Számos illusztrációt készített tudományos kiadványokhoz, kiemelkedő tudósokról tus-portré sorozatot. 1954-ben Soó Rezső professzor, 1956-ban Farkas József professzor jubileumi emlékérméjét készítette el. Ezekről Szigeti István írt méltatást az Érem 1972/2-es számában. 1984 tavaszán Debrecenben, 1985 őszén Sátoraljaújhelyben önálló kamaratárlata volt. 1987-ben távozott az élők sorából.
Élete során megörökítette a Hegyalja vidékét, az ott élő embereket, Járdánháza bányászait, Csíkszereda és Mátraszentlászló hegyeit. A tájakat és az emberek életének pillanatait megörökítő képeken túl számos csendéletet és portrét is készített. Grafikában, akvarellben és olajtechnikában egyaránt alkotott.
Képei egy része a háború folyamán megsemmisült. Megmaradt alkotásai a Déri múzeumban, a Debreceni Irodalmi Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában, Sátoraljaújhely galériájában, a Debreceni Egyetem Földrajzi, Szervetlenkémiai, Matematikai, Pedagógiai Intézetében, valamint magánszemélyeknél találhatók.
(A művész családjának közlése.)