1921. május 12-én pazar jelmezbál helyszíne volt Batthyány Gyula gróf pesti villája. A világháború éveiben katonaként szolgáló, első festői sikereit már learató ifjú gróf nem sokkal korábban vásárolta meg báró Hatvany Károlytól a Délibáb utca 12-es számú épületet, így a 120 meghívott vendéget felvonultató bál valójában grandiózus házavatóként is szolgált.

Batthyány Gyula gróf Harlequin-jelmezben – a frenetikus kreációt minden bizonnyal az Orosz balett Karnevál című előadása, s benne Nizsinszkij Harlequinje ihlette (Janka műterem felvétele)

A Társaság című hetilap beszámolója szerint a változatos jelmezekben érkező vendégek sárga frakkos, fekete nadrágos és fehér parókás inasok sorfala között jutottak be a fényűzően berendezett villa első termébe, ahol rokokó hordszékben ülve a háziasszony fogadta őket férjével. Batthyány Gyula döbbenetes öltözéke még hetekig beszédtéma volt a budapesti elit tagjai körében: „ezért az egyetlen jelmezért érdemes volt megrendezni a bált” – írta A Társaság riportere az esemény után közel egy hónappal. A villa egyik szobájában a lap alkalmi fotóműtermet rendezett be, így nem csupán a házigazda szenzációs Harlequin-jelmezéről alkothatunk képet, hanem egy sereg tekintélyes arisztokrata és komoly államférfi maskarába bújt alakja is megörökítésre került.

Gróf Batthyány Gyuláné, Károlyi Zsuzsanna jelmezben (Janka műterem felvétele)

A vendégek szórakoztatására Batthyány Gyula meghívta a korszak legendás mulattatóját, Hirsch Zoltánt, alias Zoli bohócot. A szegény családból származó, törpe termetű, a húszas és harmicas években világhírűvé váló bohóc 1942-ben Kis ember nagy élete címmel adta ki visszaemlékezéseit. E kötetben az emlékezetes jelmezbál is megelevenedik:

„Egy alkalommal Batthyány Gyula gróf Délibáb utcai palotájában szerepeltem jelmez-estélyen. Elképzelhető, milyen sikerem volt, amikor török basának öltözve jelentem meg a fényes vendégsereg között.

Felejthetetlen számomra ennek az estének az emléke. A gróf és a grófné rokokó öltözetet viselt, a palota bejáratánál pedig tizenkét fehérparókás lakáj állt sorfalat, és várta az előkelő vendégeket. Magától értetődik, hogy az utca tele volt kíváncsi bámészkodókkal, akik szintén a felvonuló előkelőségekben gyönyörködtek.

Arra is emlékszem, hogy Apponyi Albert gróf és Andrássy Gyula gróf magyar ruhában érkezett.

Éjféltájban megéheztem, és ott keringtem a hideg buffet körül. A házigazda, aki észrevette, hogy miben sántikálok, kedvesen biztatott:

– Csak fogyasszon valamit, kedves Zoli!

Kétségtelen, hogy jó szándékkel mondta, de arra persze nem gondolhatott, hogy én sajnos nem érem fel a mindenféle jókkal megrakott buffetasztalt, és bizony továbbra is éhesen maradtam.

Végül is az egyik inas, aki ezüst tálcán pezsgőt hordott körül a vendégeknek, azt a jó tanácsot adta, hogy menjek le a szuterénbe, a konyhába, és ott kérjek valami ennivalót.

Ezen az úton is hálásan köszönöm neki a jó tanácsot.

A konyhában ugyanis remek vacsorát kaptam: bécsi szeletet, franciasalátát, no meg persze pezsgőt is, és nagy lendülettel láttam neki.

Vacsora közben zaj szűrődött át hozzám a szomszéd szobából, és amikor benéztem, nagy örömmel láttam, hogy régi ismerősöm: Magyari Imre és cigányzenekara vacsorázott odabent. No persze, mindjárt össze is ültünk, és olyan jól éreztem magamat, hogy vissza se mentem a bálterembe. Levetettem a török basa jelmezét, és civilben mentem haza.

Másnap a gróftól borítékot kaptam, amelyben kétezer korona volt.”

A felső sorban balról jobbra: báró Apor István, Piret de Bihain báróné, Hadik grófné, Forgách grófné, Jekelfalussy Mariette, gróf Ambrózy Lajosné, Sembeck grófné, Liechtenstein hercegné, a középen gróf Andrássy Gyuláné; az alsó sorban: Bukovinszky Péter, gróf Széchenyi Emil, gróf Károlyi István (Janka műterem felvétele)

Báró Piret de Bihain Gyula, Ángyán Béláné, gróf Teleki Géza (Janka műterem felvétele)

Gróf Teleki Pál (Janka műterem felvétele)