CAPA, ROBERT / Friedmann Endre Ernő Budapest, 1913. Október 22. - 1954. Május 25., Thai-Binh

Fotóriporter.

Az evangélikus elemi után a Madách Gimnáziumba járt. 1929-ben Kassák hatására az újságírás kezdi érdekelni. 1930-tól fényképez. 1931 júliusában Berlinbe indul. A Német Politikai Főiskolán (Deutsche Hochschule für Politik) újságírást tanul. Fotólaboránsként elhelyezkedik a Dephotfotóügynökségnél (Deutscher Photodienst). 1932-ben vált ismertté, Trockij fényképével a koppenhágai szocialista kongresszusról. A Weltspiegel egész oldalon közölte képeit. 1933-ban Bécsbe, Budapestre jött. Itt újra találkozott Munka-körös barátaival, 1933 szeptemberében Párizsba megy. André Friedmannak nevezi magát, így próbálja eladni képeit is. Kevés sikerrel. André Kertész segíti, munkával, kapcsolatokkal, barátsággal. Első képriportja 1934-ben jelent meg a Vu-ben, ekkoriban változtatta nevét Capára. 1936–37-ben, a Regardsbaloldali francia hetilap megbízólevelével, Gerda Taroval együtt mentek fényképezni a spanyol polgárháborúba. A milicista halálacímű képe visszavonhatatlanul klasszikussá vált. Londonban, Párizsban dolgozott, majd visszament Spanyolországba, lefényképezte Barcelona elestét. Mindenütt ott volt, ahol zengett az ég. Képei a Regards-on kívül már a Life-ban is megjelentek. Számtalan képét közölte lapjaiban, a Weekly Illustratedben, a Picture Postban Stefan Lorant. Ő a szülőatyja a “Robert Capa, a világ legnagyobb háborús fényképésze” szlogennek. Amerikába költözött, haditudósító lett. Angliában, Észak-Afrikában, Szicíliában, Olaszországban fényképezett, a D-napon az első amerikai csapatokkal szállt partra. Tudósított a németek utolsó belgiumi offenzívájáról, fényképezte Lipcse elestét. 1941-ben Diana Forbes-Robertson íróval könyvet készít a londoni légicsatáról The Battle of Waterloo Road címmel.  A háború után megkapta az amerikai állampolgárságot, immáron hivatalosan is Robert Capa néven. 1945-46-ban Ingrid Bergman, a szerelme kedvéért Hollywoodba ment, ahol rövid ideig segédoperatőrként, filmrendezőként dolgozik. 1947-ben a Szovjetunióba utazott John Steinbeck-kel. Ugyanebben az évben, New Yorkban megalapította a Magnumot Henri Cartier-Bressonnal, David Seymourral, George Rodgerrel, William Vandivert-tel és feleségével, valamint Maria Eisnerrel. 1947-ben Törökországba utazott, vitt egy 16 mm-es filmfelvevőt is. Kicsit később tudósított Izrael állam megszületéséről. Megörökítette a Jeruzsálem felszabadításáért harcoló emigráns magyar zászlóalj küzdelmeit. 1948-ban hat hetet töltött Magyarországon, megörökítette a kommunista befolyás egyre nyilvánvalóbb jeleit. 1954-ben a LifeIndokínába küldte, hogy tudósítson a francia gyarmati harcokról. Május 25-én aknára lépett és meghalt. René Cogny tábornok posztumusz Croix de Guerre kitüntetést adományozott neki.

Könyvei:Death in the Making(A halál közvetlen közelről) [Gerda Taroval], 1937. New York, Covici Friede. The Battle of Waterloo Road(A Waterloo Road-i csata) (szöveg: Diana Forbes-Robertson), London, 1941. Random House, Invasion!, D. Appleton-Century,New York, London, 1944. Sligthly Out of Focus(Kissé életlen) 1947. New York, Henry Holtand Company,
A Russian Journal(Oroszországi napló. Szöveg John Steinbeck, képek Capa /70 db fotóval/), 1948. New York, Viking Press, Report on Israel (Irwin Shaw szövegével) 1950. New York, Simon and Schuster, Images of war (A háború képekben). 1964. Grossman Publishers,  Sommertage, Friedenstage Berlin 1945(Edition Phototek XVI), Sligthly Out of Focus1947, Images of war, a Russian Hournal (Szöveg John Steinbeck, képek Capa),  Das Gesicht des Krieges.(Robert Capa mit Auszügen aus seinen Schriften)  Econ Verlag GMBH, 1965., Capa & Capa: Brothers in photography.ICP. 1990. Children of War, Children of Peace, Boston, 1991., Robert Capa. Photo poche. Centre National de la Photographie, 1992., Testimonty Against war.  Magnum Photos Tokyo, 1995.  Kincses Károly-Kolta Magdolna: Capa. Robert Capa képei a Magyar Fotográfiai Múzeumban. MFM, Kecskemét, 2005.Kissé elmosódva. Emlékeim a háborúból. Park Kiadó, Budapest, 2006.Irwin Shaw-Robert Capa: Izraeli riportok. Park Kiadó, Budapest, 2009., Sevcsik Jenő: Fotótrükkök, felvételi fogások. Bp. 1971.; Rapidtechnika.Műszaki Kiadó Bp. 1974.

John Steinbeck-Robert Capa: Orosz napló. Park Könyvkiadó, Budapest, 2009.

Irodalom:Erdély Miklós: A háború képei. Elmélkedés Robert Capa arcképe fölött. Fotóművészet, 1966. 4. 53-56. o, (-): Robert Capa. Fotó, 1974. 5. Boldizsár Iván: A jelenlét. (katalógus, Capa emlékkiállítás, Műcsarnok), Csatár Imre: Útközben. Capa. Magyar Nemzet, 1976. márc. 28. Markos György: Barátom, Capa. Élet és Irodalom, 1976. ápr.3. Rózsa Gyula: A milicista élete.Népszabadság, 1976. ápr. 10.  (-): Így látta Capa a népfront győzelmét. Új Tükör, 1976. aug.3.  Ábel Péter: Aki szembenézett a rémmel...Fotó, 1976. 5. 194-201. o., (-): Robert Capa mondja Ingrid Bergmannak: "Én szerencsejátékos vagyok"Film Színház Muzsika 1982. 12. 14-15. o., Hackett D. Gábor: Emlékezetes ismerőseim.Magyar Hírlap, 1983. aug. 20. 43. o.,  Mary Blume: Capa elveszett fényképei. Magyarország, 1983. 48. sz. nov. 27. 16. o. Tőry Klára: Capa háborúi. Magyar Hírlap képes melléklete, 1983. szept. 10. Richard Whelan: Robert Capa. Alfred A. Knopf, New York 1985. Pákovics Miklós:„A szimpatikus külföldi ellenség”, avagy Robert Capa pókerje. Kisalföld, 1986. jún. 17. Szarka Klára: Capa. Magyar Hírlap melléklet, 1987. márc. 28. 8. o., Simor András:A milicista halála(vers Robert Capa fényképéről) Magyar Hírlap melléklet, 1987. márc. 28. 8. o., Karinthy Ferenc: Capa. (Megjelent a szerző: Vége a világnak c. könyvében, 1988. 67-80. o., Lugosi-Lugo László: A MagnumFotó, 1989. jún., 255-259. o., Antal István:  Lám, a Cápa...Fotó, 1989. jún. 247-261. o., Dénémeth István: Az élő halott. Fotó, 1989. jún. 251. o., (1 képpel), Szántó Péter: 150 éves a fotó. Robert Capa és Juszuf Karsh műveinek kiállítása Budapesten.Reform, 1989. márc. 17. Richard Whelan: Robert CapaIPM Könyvtár Bp. 1990. Jancsó Miklós: Thai Binh.Filmvilág, 1994. szept. 27-29. o. (3 képpel), Molnár Gál Péter:  A moziszentkép. (Ingrid Bergman és Friedmann Endre) 168 óra. 1995. aug., (-):Azonosították a milicistát. Népszava, 1996. szept. 5. Xantus Judit:Felismerték a milicistát. Esti Hírlap, 1996. szept. 4. Kincses Károly: Fotográfusok – Made in Hungary. Kecskemét–Milano, Magyar Fotográfiai Múzeum –Frederico Motta Edition 1998., ( - ) : Robert Capa és a zsidóság. Szombat, 2000. 4., Turai Hedvig:A mexikói bőrönd - Robert Capa megkerült negatívjai Műértő 2008. március, Csiffáry Gabriella: Szétrajzás. Híres magyar emigránsok kézikönyve. Corvina Kiadó, Budapest, 2015. 309-313. o., Cserba Júlia: Magyar származású fotográfusok Franciaországban az 1920-as évektől napjainkig.Corvina, Budapest, 2019. 50-55. o., Forgács Éva: Könnybelábadt szemmel. Fotóművészet, 1985/4. 20. o.