A tussal, szénnel és vörös krétával készített portrék közt Bálint Endre önarcképe és a művészbarátok - többek között Duray Tibor és Gedő Ilka - képmásai is megtalálhatók, de az elvontabb alkotásokat kedvelők is csemegézhetnek a tárlat anyagából: kalligráfiákkal díszített, újságkivágások kreatív felhasználásával készített mezőgazdasági témájú kollázssorozat, színes és monokróm monotípiák is láthatók.

A 30-as években a fiatal művész reklámgrafikai stúdiumok után Vaszary János és Aba-Novák Vilmos magániskoláját látogatta, több nyarat töltött Szentendrén a barátja, Vajda Lajos köré gyűlő fiatal művészek társaságában.

Bálint korai műveinek zaklatott látványvilágát, a vastag, sötét kontúrok közé szorított motívumokat a második világháború után az erőteljes gesztusokkal megfestett háborús emlékképek váltják fel. Két évvel a háború után Párizsban résztvevője volt a második szürrealista világkiállításnak. Az élmény nagy hatást gyakorolt művészetére: ettől kezdve különféle rémisztő fantázialények népesítették be festővásznát.

A rajzokon egymásra montírozva megjelentek jellegzetes motívumai: lófejes cégér, kerékforma, sváb és arab asszonyok. 1957 és 1961 között Párizsban élt. Ebben az időben jelent meg az Édition Labergerie kiadásában a Jeruzsálemi Biblia Bálint Endre több mint ezer illusztrációjával. Kései művein gyermekkorának nosztalgikus emlékképei keverednek az egyre alaktalanabbá váló madár-, hal-, macskafigurákkal.

A most kiállított monotípiák félelmet keltők: a művész Látomás című képén a keresztmotívumokkal és a halált megtestesítő figurákkal riogat, az Angyal című alkotáson pedig madárcsontvázra emlékeztető szimbolikus pacával éri el a borzongató hatást.

Bánky Bea