Einspach Gábor, a galéria igazságügyi szakértője elmondta, hogy az aukció egyik legkiemelkedőbb darabja Dénes Valéria 1910-es évekre datált Cserepes csendélet című alkotása, amely a legmagasabb kikiáltási árról, 22 millió forintról indul. A szakértő hangsúlyozta, hogy Dénes Valéria – a nagybányai művésztelep tagja, majd Párizsban Matisse tanítványa – munkáiból mindössze 12 mű maradt meg. A meglepően alacsony szám azért is különös, mert a festőnő férjével, Galimberti Sándorral 1914-ben rendezett közös kiállításán több mint 77 alkotás szerepelt.

Aba-Novák Vilmos 1930 körül festett Porto dell' Adriatico című képe Olaszországból került elő és 12 millió forinttól vár gazdára. A festő 1930 körül kezdett el lassan száradó temperával farostra dolgozni. A művészi kvalitáson túl a festmény különlegessége a fatábla hátoldalán olvasható Giovanni Finazzi olasz gyűjtő fia által jegyzett írás, amelyből kiderül, hogy Aba-Novák a velencei biennálén 1934-ben ismerte meg a híres olasz gyűjtőt, aki egy látogatás alkalmával vásárolta meg tőle a festményt. A kép párja, az Olasz kikötő a Magyar Nemzeti Galériában látható.

Az aukció ritkaságai még Ziffer Sándornak, a fauve csoport tagjának korai alkotásai, ezek közül a Tél Nagybányán című olajfestményére 20 millió forinttól lehet licitálni. Az 1910-ben készült kép formai megoldásai Czóbel Béla 1906-os képeit idézik, a témája és a hangulata azonban Gauguin Bretagne-ban vagy Tahitiben festett alkotásait tükrözik.

Ritkaságnak számít az osztrák Joseph Holzer 1842-es Pest-Budai látkép a Gellért-hegyről című olajfestménye, amely 5 millió forinttól kelhet el. A méretes alkotás egyedülállónak számít az életképi motívumokkal kiegészített városi látkép műfajában. Míg a legtöbb európai országban művészi igényű látképek készültek, addig Magyarországon a 19. század klasszicista, majd romantikus festői között nem vált népszerűvé a téma.
Czóbel Béla Lány kalitkával című, 1922-re datált művének felbukkanása az elmúlt évek egyik legnagyobb művészettörténeti érdekessége. A 10 milliós kikiáltási árról induló, érintetlen állapotban fennmaradt festmény a Czóbel-életmű és a 20. századi magyar festészettörténet alig ismert területét, a húszas évek berlini magyar emigrációjának életérzését villantja fel.