Rekordárról licitálhatják a Kieselbach Galéria aukcióján kalapács alá kerülő egyik árverési tételt a műkincspiac szerelmesei. A december 15-én, pénteken megrendezendő téli árverésen Magyarország minden idők legmagasabb kikiáltási áráról, 85 millió forinttól tehetnek ajánlatot Csontváry Kosztka Tivadar A szerelmesek találkozása című alkotására. Szintén csúcsnak számít a magyar aukciók történetében a Kieselbach Galéria árverési tételek összértéke, ami 540 310 000 forint.

A szerelmesek találkozása című festmény már csak azért szenzációnak számít, mivel a képet most láthatja először a nagyközönség. A nemrégiben előkerült Csontváry-alkotásból mindeddig csupán egy részletet, a több mint száz évvel ezelőtt készült kép központi motívumát ismerhették a magyar műkedvelők. Az egymásra néző szerelmespár és az alvó Ámor csoportja még 1931-ben jelent meg a Csontváry monográfia fekete-fehér reprodukcióján.

Fränkel József, a 20. század első felének legendás műkereskedőjének gyűjteményéből két festmény is bekerült a téli árverés kínálatába. Perlmutter Izsák Család című képének kiemelkedő jelentőségét mutatja, hogy a festő 1921-es, mintegy 79 művet bemutató gyűjteményes kiállításán ez a mű volt a második legdrágább alkotás. Fényes Adolf  Látogatás (Beszélgetés) című, 1907-es festménye pedig Fränkel József előtt Érdi Krausz Simon tulajdonában volt, akit a  20. század első évtizedeinek egyik leghíresebb magyar pénzügyi szakembereként jegyeznek. Az alkotás jövendő tulajdonosa 14 millió forintért kezdhet érte licitálni.

Ziffer Sándor Nagybányai Zazar-part a régi híddal, 1908 váratlan felbukkanása nem csak az életmű, de a korai magyar modernizmus egésze szempontjából is kiemelkedő jelentőségű esemény. A fauve stílusjegyeket felvonultató neós mozgalom egy olyan - mindeddig ismeretlen - remekművel gazdagodott, amelyhez hasonló kvalitású mű évek óta nem került elő a magyar műtárgypiacon. A franciás igazodású kép kikiáltási árát 14 millió forintban állapították meg.

Szintén kiemelkedő összegről, 24 millió forintról indul a licit A Történt valami? című Farkas István alkotásért, amely a festő legjelentősebb képeihez hasonlóan a sejtetés, a kérdés, a szorongató kétely eszközével ragadja meg a nézőt. A mű nem a valóság egy részletét akarja megmutatni, hanem katartikus belső utazásra csábít.

A két világháború közötti magyar festészet történetében különleges helyet foglal el Vaszkó Ödön művészete, akinek Koncert című művet izgalmas kettősség jellemzi. Az időtlen, csendes melankóliát sugárzó hangulatú kép, amelynek kikiáltási ára 15 millió forint, a kortárs magyar festészet másik fontos irányát, a Gresham kör művészeinek alkotásait idézi fel.

Szintén 15 millió forintról indul a Vasúti őrház című, a datálás tanúsága szerint 1920 márciusában készült nagyméretű tusfestmény, amely magán viseli Nemes Lampérth József egyéni, stílusteremtő grafikai modorának minden jellegzetes vonását.

1919-ben készült Moholy-Nagy László hatásos, az aktivista művészet teljes fegyverzetét viselő rajza mintegy lezárja a művész első, magyarországi, még figuratív korszakát, amiből sajnálatos módon csak igen kevés mű maradt fenn. Közülük az egyik legjelentősebb Önarckép a Kieselbach Galéria őszi aukcióján ért el 41 milliós rekordárat. A téli aukción szereplő Ülő férfi kikiáltási ára 9 500 000 forint.

Az eddig felsorolt alkotások mind a 20. században készültek, de természetesen most sem maradhat el az aukcióról Munkácsy Mihály, a 19. század nagy klasszikusa. Párbaj című 1888-as festményében, amelynek kikiáltási ára 22 millió forint, nem a pillanat vizuális képének, hanem pszichikai tartalmának megragadása érdekelte. Munkácsy olyan elődök nyomába lépett itt, mint Eugen Delacroix és Honoré Daumier. Sokoldalú életművének, amelyből minden korszak a maga kedvére és ízlésére valót preferálta, ez az expresszionizmust megelőlegező része az egyik legértékesebb.