A Kieselbach Galéria és Aukciósház kiállítása

A csábítás fegyvere az első olyan kiállítás Magyarországon, amely kiemelkedő festők alkotásain keresztül mutatja be a divat, az öltözködés és a képzőművészet kapcsolatát.

Skuteczky Döme: Modern Páris, 1891

Az ötlet tulajdonképpen pofonegyszerű, és annyira kézenfekvő, hogy nagyszerű elme kell a felismeréséhez. Minden kiállítás valamiféle rendezőelv alapján születik. Minden alkotás (ha csak nem csalás a szándék) hiteles korlenyomat. Mit tudnánk mondjuk Egyiptomról Nofretete fejdísze, az antik görögökről a Delphoi kocsihajtó ruharedői és fejpántja nélkül, de említhetném M.S. Mester festményén Mária és Erzsébet öltözékét.

Tulajdonságainkban kevésbé változunk (másképpen hogyan érthetnénk Szophoklész és Shakespeare hőseit), a csomagolásban, megjelenésben azonban módfelett variábilisek vagyunk.  Változtatni kell, s ha másban nemigen tudunk, legalább abban, amit reggelente magunkra veszünk. Divatosak kívánunk lenni. A divat egy adott kultúra vagy kor irányzata, amely leggyakrabban az öltözködést, a protokolláris szokásokat és a társas érintkezést befolyásolja. Ez nem volt máshogy az utóbbi száz évben sem.

Itt a bizonyíték a falakon, a közel száz festményen. A nagy klasszikusok sorából többek között Szinyei Merse Pál, Benczúr Gyula, Rippl-Rónai József, Vaszary János, Csók István, Fényes Adolf és László Fülöp, s más nem kevésbé tehetséges alkotók, akik mind-mind a korstílusnak megfelelően ecsetjükkel megörökítették az embert. Az embert, aki hiú, s aki ilyenkor a legelőnyösebb arcát, pózát és a leggyönyörűbb öltözetét mutatja fel. A boldog békeidők – például a tragikus sorsú művész-dandy Margitay Tihamér – szalonzsánerein cilinderek, monoklik, fűzött derekak, hatalmas puffos ujjú hosszú ruhák és szalag-masnidíszes kalapcsodák. A történelmi festő Than Mór sem tudott ellenállni az elegáns hölgynek, legyezővel, piros virágbokrétával keble halma fölött, s lefestette. Perlmutter Izsák merész ecsetkezelése, a tobzódó formák és színek fülledt erotikát sejtetnek. Faragó Géza (legnagyobb sikereit plakátjaival és színpadi díszleteivel, jelmezeivel aratta) képein elénk varázslódnak a múlt század tízes éveinek egyenes szoknyát viselő karcsú, kalapos nőalakjai. Gróf Batthyány Gyula – a mondén Magyarország festője – világa elegáns és nagyvonalú: selymek, prémek, ékszerek csillogása. Rauscher György a berlini Sport im Bild címlapképeivel vívott ki hírnevet. Ez a modern és elegáns, „ a jó társaság lapja” s annak igényeit szolgálta. De Rauscher képei ezen túlmenően is különös érzékenységűek.

Volt városi divat – a különböző társadalmi osztályoknak megfelelően különbözőn, ahol a divatot a tőkések diktálták. Az anyagok és a formák a szerényebb lehetőségekkel rendelkezők számára szolidultak, fakultak, de ott is követték a trendet. A XIX. században még erőteljesen elkülönült a városi és a falusi emberek megjelenése. Ez utóbbit Fényes Adolf, Faragó Géza és Perlmutter Izsák is idézi.

Czene Béla: Piros és fekete (Presszóban), 1971

A női divatot áthatotta a kor, és a férfiak viseletét is, csak azt másképpen. Rever (hajtóka, a kabát, zakó elején levő visszahajtott szövetvég) leheletfinom módosulásait és ugyanígy a férfikalapét alig lehet követni. A kiállításon azért szép példákat látunk (Scheiber Hugó, Patkó Károly művei), s látványosabb az egyenruha és a díszmagyar. Horthy Miklósnak pedig volt vizuális reprezentációja.

Az utolsó hetven év sokféle ellenmondást tartogatott a divatban is. Csak a hatvanas évektől történt lassú változás.  A kiállítás meglepetése Czene Béla, aki festőként elsősorban a kor (hatvanas-hetvenes évek) nőalakjait örökítette meg hitelesen, öltözetükben, környezetükben. Méltatlanul szorult ki eddig a sorból, megérdemli a figyelmet.

A csábítás fegyvere az első olyan kiállítás Magyarországon, amely kiemelkedő festők alkotásain keresztül mutatja be a divat, az öltözködés és a képzőművészet kapcsolatát. A tárlat rendezője, Molnos Péter olyan műveket válogatott a Kieselbach Galéria falaira, amelyek segítségével a látogatók áttekintést kapnak a divat, az elegancia, a stílus és a szépségideál változásának százéves történetéről, arról a módról, ahogy az emberek a ruhák segítségével kommunikáltak, megformálták magukat a környezetük számára.

A kiállításmegnyitó egyben egy újabb csodálatos festészeti album bemutatása is volt. A csábítás fegyvere nem csupán egy újabb kötet a magyar festészetről, de nem is egyszerű divattörténet. Az első magyar könyv és az első hazai kiállítás, amely egyben, egyenrangúan kezeli a képzőművészetet és a divatot. A kötet szerzői négyszáz oldalon, több mint hatszázhúsz színes és fekete-fehér kép segítségével ismertetik az öltözködéskultúra és a festészet kapcsolatát.

A kötet ötletgazdája, szerkesztője és egyik írója, Molnos Péter kitűnő szerzőtársakkal működött együtt. Simonovits Ildikó divattörténész, Nyáry Krisztián író-szerkesztő, Ablonczy Balázs történész, Turbucz Dávid történész, Ungváry Krisztián történész, Kincses Károly fotótörténész, Katona Edit főmuzeológus, Czene Márta, a festőművész lánya  munkája révén új szemléletű, a nagyközönség számára is rendkívül szórakoztató kötet született, amely nem csupán rengeteg izgalmas történettel, de számos, most először publikált műalkotással is megörvendezteti olvasóit.

A festmények reprodukcióin kívül pazar fotóanyag gazdagítja a kötetet. Ezek nemcsak dokumentálnak és gazdag információval szolgának, hanem jelzik azt is, hogy a divatfotózás a magyar fotóművészet erőssége volt és a jelenben is az. A történeti képek közül Angelo és a külföldre szakadt Munkácsy Márton érdemel külön szót, utóbbi azért is, mert munkássága inspirálóan hatott a világ divatfotózására.

Az egyik meghívón Pataki Ági arca látható, amely évtizedekig a Kálvin téri tűzfalat díszítette, s amelyet nem kisebb alkotó, mint Erdély Miklós (építész, képzőművész, filmrendező, író, teoretikus) jegyzett. Hát igen, a közelmúlt is izgalmas és érdekes, akár élt valaki a hetvenes-nyolcvanas években (óvatosan jegyzem meg, hogy a jelen divatvonalaiban az a kor ébred újra), akár nem.

Erdély Miklós: Fabulon-mozaik

A „divat a kor hangulata” (Karl Lagerfeld). Mi most az utóbbi száz év korhangulatába nyerünk bepillantást a Kieselbach Galéria és Aukciósház kiállításán, november 24-ig. Ha pedig valaki a kötethez is hozzájut, nagyon élvezetes és tanulságos nézni- és olvasnivalóval lesz gazdagabb.

A csábítás fegyvere. Divat, stílus és öltözködés száz év magyar festészetében

A Kieselbach Galéria és Aukciósház kiállítása

https://art7.hu/kepzo-es-iparmuveszet/a-csabitas-fegyvere/?fbclid=IwAR3igmg3OfQLsrQbwxbYp69mt4aUzcbU6SSj8lkngmqV_8cycZZaFsIGeVs