A csábítás fegyvere - Divat, stílus és öltözködés száz év magyar festészetében címmel tartanak könyvbemutatót hétfőn 19.00 órakor Budapesten a Kieselbach Galériában, ahol azonos címmel kiállítás is nyílik sok más mellett Szinyei Merse Pál, Rippl-Rónai József és Vaszary János műveiből.

A kötet szerzői 400 oldalon, több mint 620 színes és fekete-fehér kép segítségével mesélnek a magyar festészet és a divat kapcsolatáról, a 19. és a 20. század változó nőideáljairól, a magyar származású szépség- és divatikonokról, a leghíresebb divattervezőkről, a tengerész egyenruhában vagy éppen díszmagyarban megjelenő politikusokról, a szocialista divat kétszínű világáról, de leginkább azokról a festőkről és fotósokról, akiknek a pályáján különösen fontos volt saját koruk öltözködési kultúrájának megidézése.

A csábítás fegyvere nem csupán egy újabb kötet a magyar festészetről, de nem is egyszerű divattörténet. Az első magyar könyv és az első hazai kiállítás, amely egyben, egyenrangúan kezeli a képzőművészetet és a divatot.

A kötet ötletgazdája, szerkesztője és egyik írója, Molnos Péter kitűnő szerzőtársakkal működött együtt. Simonovics Ildikó, Nyáry Krisztián, Ablonczy Balázs, Turbucz Dávid, Ungváry Krisztián, Kincses Károly, Katona Edit, Czene Márta és Pozsgainé Szabó Éva munkája révén új szemléletű, a nagyközönség számára is rendkívül szórakoztató kötet született, amely nem csupán rengeteg izgalmas történettel, de számos, most először publikált műalkotással is megörvendezteti olvasóit.

Kik voltak azok a magyar festők, akik pontosan követték és műveiken rögzítették az örökké változó divatot? Mikor és miért járt Budapesten a 20. század leghíresebb divattervezője, a nadrágszoknyát kitaláló Paul Poiret, és az itt vásárolt magyar népi hímzések motívumai hogyan jelentek meg a párizsi divatpápa kreációin? Kik voltak a 20. század leghíresebb magyar származású szépség- és divatikonjai? Miért nem hordta Horthy Miklós sosem a Hitlertől kapott kitüntetést? Ki volt az a világhírű filmsztár, aki párizsi, londoni és budapesti magazinok fényképeiről és hollywoodi filmekről diktálta az öltözködési divatot, miközben vidéki magyar birtokán pihente ki fáradalmait, amíg 1946-ban el nem vették földjeit és kastélyát? Hogyan került az 1920-as évek folyamán közel 100 magyar népi ruhadarab a New York-i Metropolitan Museum gyűjteményébe? Hogyan hiúsult meg a második világháború kitörése miatt a magyaros díszítésű ruhák nemzetközi karrierje?

A csábítás fegyvere ezernyi hasonlóan izgalmas kérdésre ad választ olyan tények és összefüggések bemutatásával, amelyek sokszor még a téma kutatói előtt is ismeretlenek voltak. Az olvasók megismerkedhetnek az üldözött zsidók százait megmentő Tüdős Klára 1938-ban alapított, magyar motívumokból építkező divatszalonjával éppen úgy, mint a szocializmus évtizedeinek legendás alakjával, Rotschild Klárával is. A pesti divat nagyasszonya nem csupán a hazai és kelet-európai elitet látta el a párizsi divat által ihletett ruhakölteményekkel, de vásárolt nála (és megpróbált fizetés nélkül távozni) a leghíresebb hollywoodi magyar híresség, Gábor Zsazsa is.

A csábítás fegyvere az első olyan kiállítás Magyarországon, amely kiemelkedő festők alkotásain keresztül mutatja be a divat, az öltözködés és a képzőművészet kapcsolatát.

A tárlat rendezője, Molnos Péter olyan műveket válogatott a Kieselbach Galéria falaira, amelyek segítségével a látogatók áttekintést kapnak a divat, az elegancia, a stílus és a szépségideál változásának százéves történetéről, arról a módról, ahogy az emberek a ruhák segítségével kommunikáltak, megformálták magukat a környezetük számára.

A képekből kiderül, miként öltöztek a boldog békeidők elegáns dámái, az előnyös partira vadászó gigerlik, a századfordulós évek nagyvilági asszonyai, a jazzkorszak lázadó, kalandokat kereső, autót vezető és cigarettázó fiatal hölgyei, a kommunista sztahanovisták és azok a fiatalok, akik az 1970-es és 80-as évek szocializmusából kiragyogva újra felfedezték maguknak a nyugatról érkező divat szépségeit. Egy külön teremben azt is megtudhatjuk, hogyan használta az öltözködést hatalmi céljaira a politika, miként épített kultuszt maga körül tengerészegyenruháival és kitüntetéseivel Horthy Miklós, vagy éppen a rosszul szabott öltönyöket hordó Rákosi Mátyás.

A kiállítást november 5-24. között tudod megnézni.

https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/nem-lesz-tobb-szuperhos-meghalt-a-marvel-vezeto-rajzoloja/