For sale Aba-Novák, Vilmos - Summer Lights on the Lakeshore, 1910s 's painting

Starting page
>>
Aba-Novák, Vilmos
>>
Summer Lights on the Lakeshore, 1910s

Aba-Novák, Vilmos (1894 - 1941)

For this work of art, we provide certificate of origin!

Do you have a Aba-Novák, Vilmos painting?

Please request free evaluation, even for a complete heritage. We would be happy to purchase your artwork similar to this, or sell it at an auction or provide it for sale at our web gallery.

Ask for free valuation

How does the webshop operate?

Details

47,5 × 63,5 cm
Oil on cardboard
Unsigned

27 060 000 Ft
65 257 EUR / 67 920 USD / 60 823 CHF

i Add to cart

Are you interested in this work of art?

- Call us:

Show Phone number

- or:

Write to us

Themes: Sunlight waterside Lakeshore

Subject : Landscape

Exhibited: Aba-Novák, a barbár zseni. Modem Debrecen, 2008

Reproduced: Aba-Novák, a barbár zseni. Modem, Debrecen, 2008 kiállítási katalógus 1. tétel Szerk.: Molnos Péter

Biggest Hungarian painting collection
More than 100.000 Hungarian works of art
We provide certificate work of origin for every purchased work of art
We provide certificate work of origin for every purchased work of art
Personal viewing in the gallery
After making an appointment in the Kieselbach Gallery in Budapest
Free painting valuation
Free painting valuation

Study

Irodalom

Kmetty János: Festő voltam és vagyok. Corvina, Budapest, 1976.

Molnos Péter: Aba-Novák. Népszabadság, Budapest, 2006.

Molnos Péter: Aba-Novák, a „barbár zseni”. Modem–Népszabadság, Debrecen–Budapest, 2008.

Árkádia tájain. Szőnyi István és köre 1918–1928. Szerk.: Zwickl András, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2001.

A Római Iskola vezető figuráját, Aba-Novák Vilmost és a posztkubizmus mesterét, Kmetty Jánost ritkán emlegetik együtt. Pedig a pár évvel idősebb Kmetty és a robusztus tehetségű fiatal Aba-Novák az 1920-as években ugyanabba a rézkarcoló műhelybe jártak és grafikáikat is együtt állították ki. Kmetty, Szőnyi és Aba-Novák barátságáról egymásnak dedikált, múzeumokban őrzött rajzok tanúskodnak. Kmetty visszaemlékezéseiben írta meg, hogy 1911-ben a kubizmust hozta haza magával útravalónak Párizsból: „Új természetszemléletet jelentett ez, új ábrázolási formát és módszert: a kubizmust. Túl az atmoszféra alkalmazásán, a síkon teret ábrázolni, színt és formát, észszerűen.” Az életműben kiemelt szerepet játszó, 1912 körül születő kompozícióin szálkás, expresszív gombolyagokból építette fel a képteret, különös plaszticitást kölcsönözve a látszólag egynemű zöld lombfoltoknak. Kmetty az általa csodált Cézanne lebegő textúráját a saját nyelvére fordította le, átértelmezve grafikusi érzékenységű vonalrendszerével. Ugyanez a térszervező ecsetkezelés jelenik meg Aba-Novák most vizsgált korai tájképén: a lombokat jellemző „szélfútta” színfoltokban vagy a háztetők és az égbolt sraffozásában.

Aba-Novák pályakezdését hátráltatta az első világháború. A frontszolgálat és egy súlyos sebesülés után 1922-ben huszonnyolc évesen kezdte meg hivatalos művészeti tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán. Valójában tíz évvel korábban, 1912-ben iratkozott be a főiskolára először, de akkor még – szülei nyomására – csak rajztanári szakra. Mielőtt a nagy háború félbeszakította volna tanulmányait, 1913 nyarán megfordult a szolnoki művésztelepen, közelről tanulmányozva Fényes Adolf stílusát. Fényes hatása is tetten érhető – Kmettyé mellett – a csendes folyóparton álldogáló házakat ábrázoló tájképen. A vízfelület elkenésekből felépített tükröződésében viszont már a kései Aba-Novák virtuozitása előlegeződik meg. A néző tekintete letapogatja a látványelemek ecsetjátékká való átírását, majd visszatér a tájképi síkra. Ezt az esztétikai kettősséget a legpontosabban Kállai Ernő fogalmazta meg a későbbi képek kapcsán: „A szem a látás tárgyi síkjáról minduntalan »átszállhat« a festői viszonylatok síkjára és fordítva. A képeknek ez az ide-odavillanó optikai kétrendűsége is folytonos kalandozásra, csapongásra készteti a szemet.”