For sale Kmetty, János - Studio Still Life in Blue (Hommage á Cézanne), 1910s 's painting

Starting page
>>
Kmetty, János
>>
Studio Still Life in Blue (Hommage á Cézanne), 1910s

Kmetty, János (1889 - 1975)

For this work of art, we provide certificate of origin!

Do you have a Kmetty, János painting?

Please request free evaluation, even for a complete heritage. We would be happy to purchase your artwork similar to this, or sell it at an auction or provide it for sale at our web gallery.

Ask for free valuation

How does the webshop operate?

Details

58,5 × 55 cm
Oil on canvas
Signed lower right: Kmetty

17 220 000 Ft
41 885 EUR / 44 050 USD / 38 949 CHF

i Add to cart

Are you interested in this work of art?

- Call us:

Show Phone number

- or:

Write to us

Themes: flowers Still-life Flower

Subject : Still Life

Biggest Hungarian painting collection
More than 100.000 Hungarian works of art
We provide certificate work of origin for every purchased work of art
We provide certificate work of origin for every purchased work of art
Personal viewing in the gallery
After making an appointment in the Kieselbach Gallery in Budapest
Free painting valuation
Free painting valuation

Study

Irodalom

Kmetty János: Festő voltam és vagyok. Corvina, Budapest, 1976.

Ury Ibolya: Kmetty János. Képzőművészeti Alap, Budapest, 1979.

Kopócsy Anna: Kmetty János. Kossuth – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2015.

A kék drapériával leterített asztalon két virágokkal teli cserép és egy karcsú, apró kék vázácska áll egymás mellett. Az érzéki színköltészettel ábrázolt lilásrózsaszín és fehérlő rózsaszín virágszirmok mellett az erővonalak rendszerét Cézanne modernizmusa szervezi. A festő, Kmetty János visszaemlékezéseiből pontosan tudjuk, miként zarándokolt el a Pellerin-gyűjtemény akkor már klasszikusnak számító fantasztikus Cézanne-anyagához Párizsban: „Gyalog mentem ki Neullybe, a párizsi villanegyeden túl fekvő külső városkába. A gyűjtemény felemelő volt, a Nagy fürdőzőkkel és a többi remekkel. A komornyik látta, hogy festő vagyok, marasztalt, és én sokáig néztem, néztem, meghatva a művek sokaságától […] Persze, azt a meghatottságot, ami eluralkodott rajtam, szavak nem világíthatják meg. Még ma is ott vagyok néha a villa lépcsőházában, a hallszerű teremben, a szobákban a képek között.” A most vizsgált, a Nyolcak avantgárd műveivel egy időben készült festmény tisztán őrzi a cézanne-i képesztétika hatását, a modernizmus kompozíciós erővonalait.

„Mikor nem volt pirosom, kéket használtam” – viccelt az öreg Picasso a rózsaszín utáni kék korszakáról egy kései interjúban. Tudjuk jól a művészettörténetből, hogy a korai modernek számára milyen fontos volt a színpaletta redukciója, amikor a legizgalmasabb formakísérletezésbe fogtak bele. „A szín az a hely, ahol az elménk a világegyetemmel találkozik. Ezért ennyire kiemelt kérdés a szín, az igazi festők számára” – világított rá Cézanne egy kardinális szakmai kérdésre. Mind Picassónak, mind Cézanne-nak nagyon fontos volt a kék színskála, a kubizmust el sem lehetne képzelni a kék tónusok nélkül, ahogyan az izmus legjobb magyar képviselőjének, Kmetty Jánosnak az életművét sem. Kmetty munkásságát végigkísérte a kék szín, kezdve a Nemzeti Galériában őrzött Kék önarcképével, folytatva a 2015-ös monográfiája címlapját díszítő Kék csendélettel, egészen a kékkel kontúrozott kései festményekig. Önéletrajzából tudjuk, hogy nagyapja, akitől művészi hajlamát eredeztette, kékfestő volt. A mindent átható kékséghez való vonzódása jelenik meg a most kalapács alá kerülő virágcsendéleten is.