Szabó, Vladimir - Female Nude Sitting, c. 1930 | 76th auction auction / 249 Lot

Szabó, Vladimir (1905 - 1991)

We provide certificate work of origin for every purchased work of art
We provide certificate work of origin for every purchased work of art
Personal viewing in the gallery
After making an appointment in the Kieselbach Gallery in Budapest
Free painting valuation
Free painting valuation

151 x 99 cm
Oil on canvas
Signed lower right: Szabó Vladimir

Provenance: Earlier in the collection of József Breznay

76th auction / 249. Lot (2024-12-10)
Starting price: 12 000 000 Ft / 28 955 EUR
Estimation: 14 000 000 Ft- 18 000 000 Ft
/ 33 781 EUR - 43 432 EUR

Attention! The values indicated in other currencies than HUF are for infomational purposes only. The basis of the exchange rate is always the one valid on the date of payment.

Customer Registration

If you would like to bid personally or give an absentee bid, please click here.

I agree to provide my personal data for Gallery Kieselbach for customer registration purposes. More information on data management

In-person bidding registration

For this work of art, we provide certificate of origin!

Date:

2024. December 10. 18:00 - 22:00

Location:

Budapest Marriott Hotel

Conditions of sale

If requested, we will be pleased to send you a condition report.

Request for condition report

Exhibited: Az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola kiállítása, Budapest, Műcsarnok, 1937 (kat. 164.).

Do you have any question?

Contact

Do you have a Szabó, Vladimir painting?

Please request free evaluation, even for a complete heritage. We would be happy to purchase your artwork similar to this, or sell it at an auction or provide it for sale at our web gallery.

Ask for free valuation

Biggest Hungarian painting collection
More than 100.000 Hungarian works of art
We provide certificate work of origin for every purchased work of art
We provide certificate work of origin for every purchased work of art
Personal viewing in the gallery
After making an appointment in the Kieselbach Gallery in Budapest
Free painting valuation
Free painting valuation

Study

Irodalom

Frank János: Szabó Vladimir. Élet és Irodalom, 1975/29., 12.

Szűcs Julianna: A „római iskola”. Corvina, Budapest, 1987.

A szegényes műteremben egy megtört ágymatracra dőlve ül a meztelen női modell. Kiszolgáltatott, elesett, lelke mélyéig lecsupaszított, pőre képmás. Jobb keze ernyedten lóg, szeme sírástól piros, fejét félrebiccenti. Összezárt combjaival, bőrén áttetsző kék vénáival, aszimmetrikus melleivel távolt áll a klasszikus női aktok finoman modellált erotikájától. A római iskolás fiatal Szabó Vladimir a nagy realisták tűpontos naturalizmusával ábrázolta olasz modelljét, az itáliai verista festők és művészek nyomában járva. Mintha a figura Balzac, Zola vagy Dosztojevszkij valamelyik regénye lapjairól került volna át a vászonra. A művész ecsetje mégis puhán simogatja a részleteket, a csíkos matrac gömbölyödő peremét, a rózsaszín testre vetődő zöld reflexfényeket, a falra felakasztott drapériát, a festősámlira helyezett – jelképes erejű – üres virágcserepet. A magyar művészetben egészen ritka lényeglátó naturalizmushoz Szabó az orvosi egyetemen tanult extra látásmódot. Pályakezdését így idézete meg Frank János kései profilrajzában: „Kirobbanó tehetségével már a főiskolán is ragyogó sikerei voltak – artista ügyességű rajzkészségéről ma is legendákat mesélnek egykori évfolyamtársai –, amikor is váratlanul abbahagyta művészeti tanulmányait és beiratkozott az orvosi karra. »Látnom kellett – emlékezik a festő –, hogy ingoványos talaj a művészet. Azért mentem el medikusnak, hogy átfogóbb világképet kapjak.«” A rövid orvosi tanulmányok után Szabó visszatért a Képzőművészeti Főiskolára, és ünnepelt fiatal tehetségként végezte el. A most vizsgált képét a Műcsarnokban állították ki 1937-ben, és kortársa, a szintén festőművész Breznay József birtokába került.

Szabó két világháború közötti képei az elmúlt egy-két évben sorra bukkannak fel a műkereskedelemben. Különös hangütésükkel egyéni stílust képviselnek a római iskolások körében. Bár Szabó a groteszk rézkarcokkal tett szert országos hírnévre a második világháború után, fiatal festőként, a Collegicum Hungaricum ösztöndíjasaként a szatírát a naturalizmussal társította. A római iskola kutatója, P. Szűcs Julianna tételesen erre a festményre is hivatkozott, amikor azt taglalta összefoglaló művészettörténeti írásában, hogy mennyi idézőjel és irónia vegyült a novecentisták klasszicizáló, patetikus kifejezésmódjába: „Itt tehát a tudatosan eltúlzott pedantéria működik idézőjelként, a festő szándékosan elidegenítő effektusaként. Ez az a módszer, amely Medveczky Jenő korai arcképeinek, Kákay-Szabó György kompozícióinak és Szabó Vladimir első tanulmányainak köszönhetően vonult be a magyar művészet történetébe.” Szabó most vizsgált női aktjának pőre realizmusához a magyar kortársak helyett csak olasz párhuzamokat lehet felmutatni, Felice Casorati egzisztencialista szorongású műtermi aktjait vagy Cagnaccio di San Pietro meztelen perditáit. De okkal idézhetjük a német új tárgyilagosság fanyar hangú krónikása, George Grosz ars poeticus szavait: „A rajzaim és festményeim tiltakozásként készültek, munkámmal próbáltam meggyőzni a világot arról, hogy mennyire csúnya, beteg és képmutató.”