For sale Hollósy, Simon - Courtship, c. 1892 's painting

Starting page
>>
Hollósy, Simon
>>
Courtship, c. 1892

Hollósy, Simon (1857 - 1918)

For this work of art, we provide certificate of origin!

Do you have a Hollósy, Simon painting?

Please request free evaluation, even for a complete heritage. We would be happy to purchase your artwork similar to this, or sell it at an auction or provide it for sale at our web gallery.

Ask for free valuation

How does the webshop operate?

Details

30x40 cm
Oil on panel
Signed lower right: Hollósy

Price on request

Are you interested in this work of art?

- Call us:

Show Phone number

- or:

Write to us

Provenance: Earlier in József Frankel's private collection

Biggest Hungarian painting collection
More than 100.000 Hungarian works of art
We provide certificate work of origin for every purchased work of art
We provide certificate work of origin for every purchased work of art
Personal viewing in the gallery
After making an appointment in the Kieselbach Gallery in Budapest
Free painting valuation
Free painting valuation

Study

A Tengerihántás festője
Hollósy Simon 1885-ben készült alkotása, a Tengerihántás a magyar festészet egyik leggyakrabban reprodukált, ikonszerű műve, s természetesen a festő müncheni korszakának is legjelentősebb darabja. A holbeini hagyományokat követő precíz, rajzos pontosság, a flamandok szinte vallásos áhítattal rokon természetlátása és engedményeket nem tűrő mesterségbeli tudása szólaltatja meg a kor jellegzetes, a népszínművek folklórvilágát idéző, kedves, finoman pajzán jelenetét. A kortársak közül Leibl és a fiatalon meghalt Bastien-Lepage jelentette Hollósy számára a követésre, elismerésre méltó ideálokat. Tanítványai, művésztársai közül jó néhányan - Iványi, Csók vagy Ferenczy - elsősorban az ő példáján, előadásain felbuzdulva festették csendes, finom hangulatokat megidéző, gyöngyház-fényben úszó vásznaikat.

A tökéletes kép felé
A Tengerihántás programadó mű volt, Hollósy azonban továbblépett, festői eszközeit az atmoszférafestés irányába próbálta fejleszteni. Tanítványai Párizsból hoztak híreket, onnan, ahová maga sohasem jutott el, de művészetét a legtöbbre tartotta. Palettájáról száműzte a feketét, a legsötétebb árnyékokat is átlátszó kékkel festette meg. A szenvedélyes kutatás korszaka ez, az atmoszféra vibrálását sejtető festésmód tökéletesítésének vágya szakadatlan kísérletezésre ösztönözte. Erről a lázas, sokszor a képek megsemmisítéséhez vezető időszakról csupán néhány befejezett - a festő kíméletlen önkritikájától is elfogadott - festmény tudósít. A Merengő, az Áldomás és a Mulató társaság mellett a fennmaradt ritka kivételek közé tartozik a Két tűz között című alkotás is. A kép - a Magyar Nemzeti Galériában lévő, kisebb méretű párdarabjának datálása és a korabeli írott források alapján - 1892 körül készülhetett. Hollósy alkotói módszeréből következően nem volt ritka, hogy egy-egy kompozícióját, a "tökéletessé" csiszolás folyamata közben, különböző méretekben, többször is megfestett. Képeit sokszor hónapokig, sőt évekig fejlesztette, cizellálta. A korszak naturalista festészetében nem volt példa nélküli ez a fajta rendkívül időigényes alkotói metódus. Legendák keringtek Leibl három évig festett képeiről, Bastien-Lepage 36 "ülésben" elkészített portréiról.
A vizsgált kompozíció létrejöttének hosszadalmas körülményeit egy közvetlen tanú leírásából idézhetjük fel.

A Két tűz között születése
"A Kártyavető leány abbahagyása után egy nagyobb, háromalakos képbe fogott. Ugyanaz a kompozíció volt ez, egy körülbelül méteres vásznon, mint amelyik a Szépművészeti Múzeumban (ma az MNG-ben) a Kereszttűzben címet viseli. Ez a festménye sem készült el soha, de más okból mint az előbbiek. Thorma Párizsból hazautaztában 1891-ben, kemény bírálatot mondott a készülő képről és az éppen beállított modell után - Hollósy kérésére - bele is festett. megmutatta, hogyan bomlik részletszíneire a látvány, hogyan lehet az árnyékos tónusokat is színesre elemezni. A következő ősszel iskolájában már mindenki 'színesen' festett. Ő maga pedig eltüntetve műterméből a Thorma által megkorrigált képet, egy kis deszkán fogott hozzá ugyanahhoz a kompozícióhoz, amelyet aztán befejezve, 1892 telén Budapesten kiállított s ez a kép látható most a Szépművészeti Múzeumban . Ebbe a kis festménybe igyekezett érzése szerint beleszorítani mindazt, amit az utóbbi években a Párizst járt fiataloktól hallott. A kép finom és gyöngéd alkotás, rajzának érzékenységében, színeiben és össztónusában egyaránt."

Festői szépség és lappangó erotika
Réti István jellemzése, bár a Magyar Nemzeti Galéria-beli variációra vonatkozik, tökéletesen illik e nagyobb méretű változatra is. Hollósy a kép három szereplőjét - jellegzetes müncheni kompozíciós fogást alkalmazva - ablak elé helyezte. Számos korai festményén követte ezt a sémát, ilyenkor lehajtott karimájú kalapban festett, hogy jobban láthassa az árnyékba burkolt, puhán kirajzolódó formákat. Az ablakon beáramló napfényt itt is, a Mulató társaságnál már látott rózsaszín-csíkos függöny szűri meg, még bársonyosabbá, tompán vibrálóvá változtatva a tárgyak felületét. A festői részleteken pásztázó szemlélő átélheti azt az érzéki örömöt, amit láthatóan Hollósy is megtapasztalt a felület megformálása közben. A hangulatszínező csendéleti elemek, a padon nyugvó gyufásdoboz, a földre hullott cigarettaszálak, a rózsaszínen vibráló fal, a megcsillanó kardmarkolat és
a pipából felszálló füstfoszlány mind egy-egy alkalom a kiművelt festői technika felvillantására. Ez a virtuozitás azonban, az ábrázolás finom, csendes intimitása miatt egyetlen pillanatra sem válik öncélú erőfitogtatássá. A festmény egészét - nem csupán a népdalok és színművek egyszerű, naiv bájjal átitatott évődéseit idéző téma miatt - a megfestés sugárzó kedvessége révén szinte az erotikával határos érzékiség tölti be. A férfipillantások kereszttüzébe került fiatal parasztlány arckifejezése, a mozdulatok kifejező pontossága és az életteljes pszichikai jellemzés Hollósy érzékeny, karakterteremtő képességeit dicsérik.

A Két tűz között című kép a müncheni zsánerpiktúra minden pozitív jellegzetességét magán viseli. A lelkiismeretes formálástól a találó jellemábrázolásig mindet tökéletes technikai vértezettséggel illusztrálja.
Ezeken túl a Párizsból érkező modernebb impulzusokra, az atmoszférafestés új kísérleteire is reflektál. Olyan alkotás, mely kedves tárgyával és érzéki megformálásával egyaránt lenyűgözi nézőjét.

Molnos Péter