Szemadám, György Budapest, 1947
Festő, művészeti író. A budapesti állatkertben volt gondozó, és mestere, Vaszkó Erzsébet rábeszélésére kezdett komolyan művészettel foglalkozni. Első munkahelyének köszönhetően munkái eleinte állatokat, madarakat ábrázoltak. Később ezek az ábrázolások egyre stilizáltabbá váltak, munkáiba új elemek kerültek. Ősi rítusokat és szertartásokat próbál modern eszközökkel ábrázolni. 1969-től rendszeresen állít ki itthon (Fényes Adolf Terem, Budapest Galéria, Vigadó Galéria) és külföldön is (Bécs, Prága, Moszkva). A 70-es évek első felében részt vett néhány happening és performansz előadásban. 1978-től jelennek meg fotó- és filmkritikái, kultúrtörténeti és művészeti írásai, és 1993-ig rendszeresen vezetett alkotótáborokat és végzett művészetterápiás munkát. A Magyar Televízióban több képzőművészeti műsorát láthattuk. Művészetéért a Magyar Köztársaság Érdemrend Kiskeresztjét és Munkácsy-díjat kapott (2001). 2004-től a Magyar Művészeti Akadémia tagjai közé választották. Könyvei: Jankovics Marcell, Bp., 1987., Apokrif állattan, Bp., 1991., Belső tárlat, Bp., 1995.