Szabó, Gyula Budapest, 1907 - 1972, Prága
Festő, grafikus. A középiskola után Losoncon tanfolyamokon ismerkedett a grafikai eljárásokkal, majd Gyurkovits Ferencnél és Gerő Gusztávnál tanulta a festészeti technikákat. 1937-ben egy pozsonyi kiállításon nyert díjból Párizsba utazott, ahol két évig a Julian Akadémián tanult. 1939-ben az Ernst Múzeum kiállításán elnyerte a Szinyei Társaság kitüntető elismerését. Ekkoriban készültek akvarelljei és szimbolikus megfogalmazású önarcképei. A II. világháború alatt kapott súlyos betegségéből felépülve egyre többet foglalkozott grafikával. A képzőművészet mellett verseket és tanulmányokat is írt. Az 1950-es évek közepétől számos tanulmányutat tett a Földközi-tenger környékén, járt Ázsiában, Kínában és Irakban is. Mindig visszatért a Felvidékre, ahol otthon érezte magát. Eltemetve is Losoncon van. Számos egyéni és csoportos kiállítása volt, Pozsonyban több alkalommal is volt tárlata. Művészetéért több elismerést is kapott (Állami Jubileumi díj, Érdemes Művész). Alkotásait a világ nagy múzeumaiban őrzik (Magyar Nemzeti Galéria, Albertina, Ermitázs, valamint Stockholmban, Kassán, Pozsonyban és Losoncon).