Lázár, Pál Újpest, 1912 - 1970, Szekszárd

Grafikus, festő. 1935-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Mesterei: Csók István, Glatz Oszkár. Varga Nándortól tanult grafikát. Szekszárdon élt. Rajztanárként dolgozott. 1937-től kiállító művész. Önálló tárlatokon mutatkozott be Budapesten. A tokaji helyett a tolnai művésztelep munkájában vett részt.

Olyan erő sugárzott belőle, hogy maga köré tudta gyűjteni tanítványait és a megyében szakfelügyelőként a rajztanárokat is.
Keze közül került ki több olyan alkotó, akinek tehetségét ő ismerte fel. Támogatta a cikkben említetteken kívül Szily Géza festőművészt, Tamás Józsefet - aki Angliában reklámgrafikus -, majd Scherer József festő, grafikus és iparművész útját segítette, akik mára elismert művészek lettek.
4 gyermeke mellett dolgozott reggeltől estig családja megélhetéséért, egy keresőként. Tanárként különösen néhéz volt a helyzete, mert mindvégig kitartott vallásos meggyőződése mellett, ami az ötvenes években egy kisvárosban rossz példamutatásnak minősült a tanulóifjúság irányába.
Ő festette a szekszárdi Remete kápolnánál lévő Golgota stációinak szabadtéri képeit, amik sajnos az időjárás miatt később tönkre mentek.
Annyira ismert és népszerű ember volt, hogy a gyerekek és szüleik azért versengtek, hogy Pali bácsi osztályába kerülhessenek. Olyan erő sugárzott belőle, hogy rajongtak érte a tanítványai.