Eladó Faragó Géza - Szerelmi légyott (Városliget, Elveszett Paradicsom), 1903 festménye

Címlap
>>
Faragó Géza
>>
Szerelmi légyott (Városliget, Elveszett Paradicsom), 1903

Faragó Géza (1877 - 1928)

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Faragó Géza képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Kérjen ingyenes értékbecslést

Hogyan működik a webshop?

Részletek

63x48 cm
vegyes technika, papír
Jelezve jobbra lent: FG monogrammal

Ár kérésre

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése

- Vagy

Írjon nekünk

Kategória: Színek, Realizmusok, Meglepetések

Hátoldalon: Az 1903-mas Nemzeti Szalon őszi kiállításának címkéje (23. tétel)

Proveniencia: Egykor Szatmáry Béla tulajdonában

Kiállítva: 1903: Nemzeti Szalon őszi kiállítása (23. tétel, Az elveszett paradicsom)

Reprodukálva: Modern Magyar Festészet 1892-1919, szerk.: Kieselbach Tamás, Budapest, 2003. 296. kép

Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Mucha tanítványa

Faragó Géza abból a pezsgő, sziporkázó humorral átitatott, nagyvárosi pesti miliőből nőtt ki, ahonnan Karinthy Frigyes vagy Rejtő Jenő. Bohém életrajza is regénybeillő. Tehetős családból származott, de kicsapták a gimnáziumból, mikor kiderült, hogy szabadidejét az ügetőn tölti – pedig ott is csak rajzolgatott. Tanulmányait Párizsban folytatta 1897-től, különféle iskolákat látogatott, köztük a neves Arts Décoratifs-t. A párizsi szecessziós plakáttervezés legnagyobb zsenijének, a cseh Alfons Muchának műhelyében dolgozott évekig, majd saját lábára állt, de betegsége miatt haza kellett költöznie Budapestre. Friss szellemű, szecessziós rajzkultúrájú, humoros grafikái valóságos forradalmat váltottak ki a hazai plakátművészetben, miközben festőként is szerepelt a főváros kiállítótermeiben. (A most vizsgált gouache a Nemzeti Szalon 1903-as őszi kiállításán talált gazdára.) Bár egy-két fő művét mindenki ismeri (például a Tungsram-plakát és annak festett variánsa), mégis csak a rendszerváltás utáni műkereskedelem fedezte fel művészetének igazi kvalitásait.

Kiűzetés a Paradicsomból

Faragó keze alatt a magyar szecessziós képzőművészet legszebb gyöngyszemei születtek meg, társítva egymással a jól jellemzett figurákat, a virtuóz sziluettrajzot és a Muchától örökölt „ostorcsapás-szerű” vonalkultúrát. Ezt láthatjuk most vizsgált alkotásán is, különösen a nőalak franciás art nouveau-t idéző, telt növényindákból absztrahált ruhakölteményén. A jelenet a Paradicsomból való kiűzetés modernizált változata – a pesti humor szabadosságával ábrázolva. A tölcsérujjas kosztümöt és széles karimájú kalapot viselő nőalak kezét tördelve nyitja a sort, mögötte kullog csíkos öltönyében, cilinderben a megfáradt férfi (vállán cipelve a jó és rossz tudás fáját az Éden-kertből). Mögöttük a pocakos csendőr – Szent Mihálytól kölcsönzött szárnyakkal – jegyzi fel a pár közös vétkeit: a titkos légyottot és az orfeumban átmulatott éjszakát. Az ovális formára komponált jelenet mögött a Városligetnek, a századfordulós éjszakai élet pezsgő központjának jellegzetes sziluettje tűnik fel. Faragó a japán fametszőktől ellesett kihagyásos bravúrral, az üresen hagyott papírlap negatív formáival teszi érzékelhetővé a teret.