Eladó Perlrott Csaba Vilmos - Nagybányai kertben, 1910-es évek festménye

Címlap
>>
Perlrott Csaba Vilmos
>>
Nagybányai kertben, 1910-es évek

Perlrott Csaba Vilmos (1880 - 1955)

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Perlrott Csaba Vilmos képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Kérjen ingyenes értékbecslést

Hogyan működik a webshop?

Részletek

100 × 75 cm
Olaj, vászon
Jelezve a hátoldalon: Fényes bácsinak igaz tisztelője Perlrott Csaba V.

Ár kérésre

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése

- Vagy

Írjon nekünk

Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Irodalom:

Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914. Szerk.: Passuth Krisztina–Szücs György–Gosztonyi Ferenc, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2006.

A szentendrei régi művésztelep. Szerk.: Tóth Antal, Corvina, Budapest, 2007.

Boros Judit: Perlrott Csaba Vilmos. Kossuth–Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2015.

Szenvedély és ráció. Perlrott Csaba Vilmos (1880–1955) életmű kiállítása. Szerk.: Dr. Basics Beatrix–Dr. Dománszky Gabriella, MűvészetMalom, Szentendre, 2015.

Pályája kezdetén Abonyban Koszta József egyengette útját, majd Nagybányán Iványi Grünwald Béla és Ferenczy Károly, mikor a neósokkal tartva a párizsi modernek felé vette az irányt, akkor a Julian akadémia tanára, Jean Paul Laurens tanította, végül pedig megállapodott a fauve-ok nagy hatású mesterénél, Matisse-nál. „Hivalkodás nélkül elmondhatom, hogy kedvenc tanítványa voltam, sok mindenben támogatott” – írta 1929-es Perlrott Csaba Vilmos önéletrajzában. A kecskeméti művésztelepen már mindenképp találkoznia kellett a telep alapító mesterével, Fényes Adolffal is, akinek dedikálta a – feltehetőleg ajándékba adott – képet. A jelenet viszont inkább Nagybányán játszódik, ahová Perlrott időről időre visszatért. Bal oldalt felbukkan a nagybányás festők kedvenc motívuma: a léckerítés. A posztimpresszionista árnyékfoltokat kereső modern művészek rajongtak a bányászházak kertjeit szegélyező festői motívumért. A girbegurba facsemetékből, feszesen álló léc sorokból vagy széles fadeszkákból álló kerítések közein áttetsző háttér nemcsak a gondozott kertekről tanúskodott lépten-nyomon, hanem lehetőséget adott a festőknek a kontrasztok és rajzolatok artisztikus játékára. Színes csokorba lehetne gyűjteni a művésztelepen dolgozó alkotók kerítés-festményeit. Már Ferenczy Károly ikonikus Októberének (1903, MNG) hátterében is ott húzódik a görbe kerítés, Ziffer Sándor emblematikus téli táján (Tájrészlet kerítéssel, 1910-es évek eleje, MNG) pedig egyenesen főszerepet visz a foghíjas léckerítés sötét sziluettje. De említhetünk kevésbé ismert kompozíciókat is, Tihanyi Lajos Veresvízi út Nagybányán című képétől (1907), Pogány Margit Nagybányai kertjén át (1910 körül), Plányi Ervin Bolgárkertészet Nagybányán című (1906) alkotásáig. Perlrott most elemzett festmény széles, vad színfoltokat és vastag kontúrokat használt, a fák kapuként hajladoznak, az éles zöldekre pedig a komplementer narancsfoltok válaszolnak. Egyértelműen tetten érhető a Párizsba járó művész egyik első ideálja, Gauguin, akinek – életrajza szerint – „egy ideig meghatott bámulója” volt.