Eladó Ország Lili - Nagy magtár, 1953 festménye

Címlap
>>
Ország Lili
>>
Nagy magtár, 1953

Ország Lili (1926 - 1978)

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Ország Lili képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Kérjen ingyenes értékbecslést

Hogyan működik a webshop?

Részletek

45x55 cm
olaj, vászon
Jelzés nélkül

Ár kérésre

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése

- Vagy

Írjon nekünk

Kategória: Színek, Realizmusok, Meglepetések

Hátoldalon: Ország Lili hagyatéki pecsét valamint felirat: utca a várban II.

Proveniencia: Egykor a Vasilescu-gyűjteményben

Kiállítva: 2003: Falak. Ország Lili (1926–1978) emlékkiállítása Id. Vasilescu János magángyűjteményéből és a Vasilescu Alapítvány anyagából, Budapest Kiállítóterem (Utca a várban II. címmel)

Reprodukálva: • Falak. Ország Lili (1926–1978) emlékkiállítása Id. Vasilescu János magángyűjteményéből és a Vasilescu Alapítvány anyagából. Budapest Kiállítóterem, Budapest, 2003 (utca a várban II. címmel) • Árny a kövön. Ország Lili művészete. Szerk.: Kolozsváry Marianna, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2016, 48. és 372. oldal

Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Az első főművek

Ország Lili szokatlan városképi témaválasztása kihívja a pszichologizáló képolvasást. A hűvös, ember nélküli látképen egy jellegzetesen ívelt falu magtár tűnik fel, apró, kaszárnyaszerű sötét ablakokkal. Az épület frontális, sárgálló tömbjét jobbról és balról perspektivikus kulissza-elemek egyensúlyozzák ki vizuálisan, tovább erősítve a fő architektúra homlokfalának robusztus komolyságát. A hazai szürrealizmus legendás, a kultúrpolitika által üldözött képviselője, Bálint Endre már egész korán felfigyelt Ország Lili korai remekműveire: „Amikor 1953-ban (…) végignéztem Ország Lili képeit, számomra csak a Magtáras és Kórós képeknek volt olyan jelentése, amiről egyrészt ráismertem a művész valódi énjére, másrészt a jövőjére is, azokból a sajátos tartalmakból, amelyek azokból szinte kiáradtak. Holott mind a két kép még nagyon is naiv volt, de tele volt olyan utalásokkal, a majdan bekövetkezőkről, ami hitelessé tette létüket”.

Megtalált motívum

1964-es interjújában Ország Lili részletesen elmesélte, hogy a magtár-téma – a kóró mellett – milyen fontos szerepet játszott abban a folyamatban, ahogy rátalált a szürrealizmus egyéni kifejezésmódjára: „Egy nyáron, miután egy vagy két hónapig céltalanul bolyongtam, keresve valamit, ami már megihletne, úgy, hogy ne kössön olyan értelemben, mint ahogy a főiskolán kötöttek a házak, csendéletek vagy modellek, végre találtam egy magtárt, ami nagyon hatott rám a falával, a sárga falával. Ezt megfestettem. Éreztem, hogy a kép minőségileg jóval gyengébb, mint amilyent különben az akkori tudásommal festhettem volna, de inkább vállaltam valamilyen primitívséget, mert a kép így sokkal megrázóbb élmény volt számomra, mint egyáltalán minden, amit addig festettem. (…) Éreztem, hogy valami mást csináltam és eltettem a két képet (…) mintha a motívum lett volna az, ami sokkal intenzívebben lett kiemelve, mintha megtaláltam volna azt a tárgyat, amin keresztül esetleg eljuthatok oda, hogy többi tárgyaimat is megtaláljam.”

Kikelő mag

A magtár 1952-es, első, kisebb változatában (Magtár, 1952, Vasilescu-gyűjtemény, Győr) még kitapintható a táji környezet. A festmény a Tihanyi Belső-tó előtt álló aszimmetrikus falú magtárat ábrázolja. Mögötte – jobb és bal oldalt – látható a tó sávja és a dombok zöld hulláma. Jobb oldalt belóg a képtérbe az ívelt párkányú, nyitott ablakú sárga ház. Ország Lili 1953-ban már otthon, Budapesten, a Fiáth János utcai aprócska „műtermében” újrafestette a magtárat, lecsupaszítva, letisztítva, enigmaszerűre fogalmazva át a kompozíciót. A motívum bal oldalát levágta – így az architektúra fenyegetőbbé válik –, és kiegészítette a szintén két változatban megfestett Öregasszony című képéről ismerős, erősen rövidülő, vakítófehér fallal. A táji háttér helyét reményt keltően derengő, világoskék égbolt veszi át. Ebből a magokat őrző-rejtő magtárból sarjadt ki utána Ország Lili varázslatos életműve.

Tihany és a budai vár

A tihanyi magtárhoz hasonló karakterű az 1953-ban, két változatban is megfestett Utca a Várban című alkotás. Feljegyzéseiből tudjuk, hogy műterme közelségében, a Hadtörténeti Múzeum környékén talált rá a két sárga ház által közrefogott fehér kőtömbök különös látványára. A várbeli és a tihanyi motívum összeér egymással, de nem azonos. (A most vizsgált festmény vakrámáján egy kései felirat tévesen Utca a Várban II-ként azonosította a művet.) „Szürrealizmust csináltam – mondta Ország Lili – egyszerűen, mert így kezdtem látni.” Ez az egyik első és egyben irányt mutató darabja Ország Lili korai, a klasszikus szürrealizmus hangján megszólaló korszakának. Kifejezésmódja a magyar művészettörténetben egyedüli és bár egyértelműen nyugat-európai gyökerű, mégis tele van kelet-európai sajátosságokkal, mélységgel és fájdalommal. Ennek a viszonylag rövid korszaknak az alkotásai Ország Lili barátaihoz, a kor nagy gyűjtőihez (Kolozsváry Ernő, Vasilescu János) vagy hagyatékának részeként múzeumokba kerültek.