Eladó Kmetty János - Műtermi csendélet kékben (Hommage á Cézanne), 1910-es évek festménye

Címlap
>>
Kmetty János
>>
Műtermi csendélet kékben (Hommage á Cézanne), 1910-es évek

Kmetty János (1889 - 1975)

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Kmetty János képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Kérjen ingyenes értékbecslést

Hogyan működik a webshop?

Részletek

58,5 × 55 cm
Olaj, vászon
Jelezve jobbra lent: Kmetty

17 220 000 Ft
42 404 EUR / 44 788 USD / 39 789 CHF

i Kosárba

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése

- Vagy

Írjon nekünk

Témák: virágok Csendélet Virág drapéria jácint

Kategória: Csendélet

Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Irodalom

Kmetty János: Festő voltam és vagyok. Corvina, Budapest, 1976.

Ury Ibolya: Kmetty János. Képzőművészeti Alap, Budapest, 1979.

Kopócsy Anna: Kmetty János. Kossuth – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2015.

A kék drapériával leterített asztalon két virágokkal teli cserép és egy karcsú, apró kék vázácska áll egymás mellett. Az érzéki színköltészettel ábrázolt lilásrózsaszín és fehérlő rózsaszín virágszirmok mellett az erővonalak rendszerét Cézanne modernizmusa szervezi. A festő, Kmetty János visszaemlékezéseiből pontosan tudjuk, miként zarándokolt el a Pellerin-gyűjtemény akkor már klasszikusnak számító fantasztikus Cézanne-anyagához Párizsban: „Gyalog mentem ki Neullybe, a párizsi villanegyeden túl fekvő külső városkába. A gyűjtemény felemelő volt, a Nagy fürdőzőkkel és a többi remekkel. A komornyik látta, hogy festő vagyok, marasztalt, és én sokáig néztem, néztem, meghatva a művek sokaságától […] Persze, azt a meghatottságot, ami eluralkodott rajtam, szavak nem világíthatják meg. Még ma is ott vagyok néha a villa lépcsőházában, a hallszerű teremben, a szobákban a képek között.” A most vizsgált, a Nyolcak avantgárd műveivel egy időben készült festmény tisztán őrzi a cézanne-i képesztétika hatását, a modernizmus kompozíciós erővonalait.

„Mikor nem volt pirosom, kéket használtam” – viccelt az öreg Picasso a rózsaszín utáni kék korszakáról egy kései interjúban. Tudjuk jól a művészettörténetből, hogy a korai modernek számára milyen fontos volt a színpaletta redukciója, amikor a legizgalmasabb formakísérletezésbe fogtak bele. „A szín az a hely, ahol az elménk a világegyetemmel találkozik. Ezért ennyire kiemelt kérdés a szín, az igazi festők számára” – világított rá Cézanne egy kardinális szakmai kérdésre. Mind Picassónak, mind Cézanne-nak nagyon fontos volt a kék színskála, a kubizmust el sem lehetne képzelni a kék tónusok nélkül, ahogyan az izmus legjobb magyar képviselőjének, Kmetty Jánosnak az életművét sem. Kmetty munkásságát végigkísérte a kék szín, kezdve a Nemzeti Galériában őrzött Kék önarcképével, folytatva a 2015-ös monográfiája címlapját díszítő Kék csendélettel, egészen a kékkel kontúrozott kései festményekig. Önéletrajzából tudjuk, hogy nagyapja, akitől művészi hajlamát eredeztette, kékfestő volt. A mindent átható kékséghez való vonzódása jelenik meg a most kalapács alá kerülő virágcsendéleten is.