Festmények

Kérjük válasszon!

 

Festmények

 

Fotográfia

Orbán Dezső (1884 - 1987)

Műtermi csendélet almákkal, körtékkel, birsalmákkal

Témák:  Csendélet Gyümölcs drapéria alma gyümölcscsendélet körte birsalma

Orbán Dezső - Műtermi csendélet almákkal, körtékkel, birsalmákkal festménye

  • Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
    Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez

  • Személyes megtekintés galériánkban
    Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.

  • Ingyenes festmény értékbecslés
    Ingyenes festmény értékbecslés

60x80 cm
olaj, vászon
Jelezve balra lent: Orbán

Kiállítva: A Nyolcak. Cézanne és Matisse bűvöletében, Janus Pannonius Múzeum, Pécs, 2010, kat. 309.

Reprodukálva: A Nyolcak. Cézanne és Matisse bűvöletében. Szerk.: Markója Csilla – Bardoly István, Janus Pannonius Múzeum, Pécs, 2010, 346. oldal

Irodalom:

– Passuth Krisztina: Orbán Dezső. Corvina Kiadó, Budapest, 1977.

– A Nyolcak. Cézanne és Matisse bűvöletében. Szerk.: Markója Csilla – Bardoly István, Janus Pannonius Múzeum, Pécs, 2010.

– Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914. Szerk.: Passuth Krisztina – Szücs György – Gosztonyi Ferenc, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2006

Kategória:  Csendélet

Kérdése van?

Kapcsolat

Önnek is van Orbán Dezső képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Kérjen ingyenes értékbecslést

  • Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
    Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.

  • Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
    Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez

  • Személyes megtekintés galériánkban
    Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.

  • Ingyenes festmény értékbecslés
    Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Az avantgárd vonzásában

Orbán Dezső ritka tömörséggel és koncentráltsággal megfogalmazott, dráma csendéletfestészete az elmúlt években a Nyolcak – és ezzel együtt az egész korai magyar avantgárd – szimbólumává nemesedett. Nem véletlen került az 1910-es Kannás csendélete a nagy pécsi katalógus címlapjára. A végül Ausztráliában, magas kort megélt Orbán egész fiatalon, művészeti képzés nélkül ment ki tanulni Párizsba 1906-ban. A modern festészet útjait fürkésző barátaival együtt járta a galériákat.  „Ekkor már intim barátságban voltam Berény Róberttel, Pór Bertalannal, tisztelettel barátkoztam Kernstok Károllyal” – emlékezett vissza idős korában. Berény vezette be a párizsi modernek világába. „Egyik művészbarátom (…) – mondta – elvitt a Vollard Galériába és ott megmutatott nekem három festményt, egyet Van Goghtól, egyet Cézanne-tól és egyet Matisse-tól.”

Pikturális bázis

A most vizsgált csendéleten egyértelműen tetten érhető a párizsi modern festészet hatása. Az asztallap és a háttér nyersen elnagyolt, hagyja érvényesülni a kép „főszereplőit”: a gyümölcsöket. A göcsörtös birsek, pirospozsgás almák és zöld körték sötéttel modellált, súlyos formákként ülnek az asztalon és a tálakban, Cézanne és Gauguin csendéleteinek alapos, gyökerekig hatoló megértéséről tanúskodva. Az eredetileg matematikusnak készült Orbán térbeli konstrukcióként építette fel festményeit. Ahogy az 1912-es Nyolcak kiállítás katalógusában írta, ez egy olyan „pikturális bázis”, ami az „egységre való törekvésből” és „egy egyensúlyhelyzetet megteremteni akarásból” áll. Ezt már kortársai is pontosan érezték, Feleky Géza írta a Nyolcak második kiállításának előszavában: „Rend, nyugalom, áttekinthetőség, első pillantásra nyilvánuló egyensúly Orbán Dezső művészetének alapérzése.”

Tintoretto színpada

Cézanne és Gauguin stiláris közelsége ellenére a bordó drapéria színvilága a klasszikus velencei festőket idézi. Nem véletlen. „Greco, Tintoretto voltak a főistenek a múlt mesterei közül” – emlékezett vissza a forrongó párizsi évekre Orbán. A vöröslő szövetet akár Tintoretto is festhette volna; feladata, hogy a gyümölcsök számára olyan drámai színpadot teremtsen, ahol – mint valami görög tragédiában – felléphetnek és elmondhatják nagy monológjukat. Ezeket a néma monológokat nevezte Orbán a negyedik dimenziónak: „a néző (…) csak a ténylegesen létező két és az esetlegesen érzékeltetett harmadik dimenziót látja, de nem látja meg azt a negyedik dimenziót, mely a képnek lelki (tehát nem ábrázoló) tartalmát adja”. Az orbáni csendéletfestészet valódi súlyát éppen ez a láthatatlan szellemi mélység, a „negyedik dimenzió” teremti meg.

Orbán Dezső korábbi aukciós alkotásai

Hasonló alkotások

Készpénzes, azonnali megvételre keressük a felsorolt művészek kvalitásos alkotásait

Részletek

Hírlevél feliratkozás

Értesüljön elsőként aukcióinkról, kiállításainkról és aktuális ajánlatainkról!

Kapcsolat

1055 Budapest, Szent István körút 5.
Nyitvatartás: Hétfőtől-Péntekig 10:00-18:00.
Kövessen minket!