Kádár Béla

Kádár Béla (1877 - 1956)

Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

49,5 x 39,5 cm
Tempera, papír
Jelezve jobbra lent: Kádár Béla

76. aukció / 31. tétel (2024-12-10)
Kikiáltási ár: 6 000 000 Ft / 14 474 EUR
Becsérték: 8 000 000 Ft- 12 000 000 Ft
/ 19 298 EUR - 28 947 EUR

Figyelem! A jelzett valuta árak kizárólag információs céllal szerepelnek a listában.
Az elszámolás alapja minden esetben a vételár kiegyenlítése napján érvényes valutaárfolyam.

Vásárlói regisztráció

Amennyiben személyesen szeretne részt venni aukciónkon vagy vételi megbízást adna, kérjük, kattintson ide!

Hozzájárulok, hogy személyes adataimat a Kieselbach Galéria Kereskedelmi Kft. vásárlói regisztráció céljából kezelje. Bővebb adatkezelési információ

Tárcsaregisztráció/Vételi megbízás

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Időpont:

2024. december 10. 18:00 - 22:00

Helyszín:

Budapest Marriott Hotel

Általános aukció feltételek

Kérésére szívesen küldünk tájékoztatást az alkotás aktuális állapotáról.

Állapotleírás kérése

Kérdése van?

Kapcsolat

Önnek is van Kádár Béla képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Kérjen ingyenes értékbecslést

Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Irodalom

(B.): Kádár Béla kiállítása. Az Est, 1934. január 14.

Gergely Mariann: Kádár Béla (1877–1956). Melankolikus utazás. Mű-Terem Galéria, Budapest, 2002.

Gergely Mariann: Kádár Béla. Kossuth – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2015.

Az érzékenyen kiegyensúlyozott art deco kompozíció a fátylas kalapot viselő nőalak és a fehér paripa kettősére épül. Mintha a műlovarnő az attrakció után lepattanna nyergéből a manézs sötétlila karéja előtt, és jobb kezét keblére szorítva épp meghajolni készülne a közönség felé. Kádár Béla rajzos, dekoratív art deco részletekkel élt, a négyzetrácsos fátyoltól a ruha gombsorán és a kék sakktáblamintán át a műlovarnő rövid hajának göndör fürtjeiig. A most vizsgált kép a művész értett, legsikeresebb korszakából való. Kádár a hosszúra nyúlt pályakezdés után az 1920-as évek elején talált rá saját, jellegzetes formanyelvére, először az 1921-es bécsi utazás (és kiállítás Max Hevesi galériájában), majd a berlini állandó jelenlét (kiállítások a Der Sturmnál) inspirációs hatásának köszönhetően. A modern német festészet első számú fellegvára, a legendás Herwarth Walden által vezetett Sturm galéria rendszeresen bemutatta műveit. Mikor Kádár barátjával, Scheiber Hugóval együtt először járt a berlini galériában, Walden épp Párizsban tartózkodott. De amint meglátta az ajánlóban otthagyott képeket, sürgősen megüzente nekik, hogy szívesen látja munkáikat a Sturmban. Amikor villámlátogatást tett Budapesten 1923-ban, felkereste őket személyesen. Walden hamarosan be is mutatta Kádár képeit, elindítva festészetét a mind a mai napig tartó nemzetközi siker útján.

A modernizmus képviselőit mindig is izgatta a cirkusz világa. Ahogy a brit író, Gerald Brenan megjegyezte: „A költők és festők kívül állnak az osztályrendszeren, vagyis inkább saját külön osztályt alkotnak, mint a cirkuszosok.” Picassót ugyanúgy elvarázsolták az artisták, mint a manézsba vágyakozó Chagallt. A magyar modern alkotók közül leginkább Aba-Novák Vilmost és Kádárt ihlette meg a cirkusz, utóbbit különösen a karcsú műlovarnők és az artistalovak. Art deco kompozícióin a rá jellemző lágy, álomszerű költészet szálaival szőtte át a porond világát. „Túl az expresszionizmuson, sőt túl az új tárgyilagosságon is, valami új, nagyon őszinte és nagyon bensőséges látásmódhoz és kifejezési formához jutott el Kádár Béla” – írta Az Est kritikusa 1934-es nagy sikerű kiállítása kapcsán. Ennek a karakteres kifejezésmódnak az eléréséhez izgalmas modern eszközt használt az éles kontúrok árnyékolásánál. Monográfusa, Gergely Mariann írta le ezt a korabeli reklámgrafikáknál is felbukkanó festékszórós technikát: „a festő az alakzatokat papírsablonnal letakarta, s az alig bemártott, szinte száraz ecsetet gyengéden a kezéhez ütögetve, óvatosan a felületre fröcskölte a festéket. Ebből adódóan a motívumok sejtelmesen belemosódtak a környezetükbe, s a változó sűrűséggel felvitt színes foltok optikai hullámmozgása izgalmas térhatást eredményezett.” Ezt látjuk a most vizsgált kép nagy színfelületeinél, például a kék háttér vagy a vörös szoknya formájánál, amelyekhez Kádár rajzos szabadkézi vonalakat társított, kiteljesítve az art deco kompozíciót.