Irodalom
CLVIII. csoportkiállítás. Basch Andor, Domanovszky Endre, Ijjász H. Imre, Kontuly Béla, Vadász Endre festőművészek, Halmágyi István szobrászművész. Ernst Múzeum, Budapest, 1936.
Bizzer István: Kontuly Béla, 1904–1983. Mikes, Budapest, 2003.
New Realisms. Modern Realist Approaches across the Czeshoslovak Scene, 1918–1945. Szerk.: Ivo Habán, National Heritage Institute, Liberec, 2019.
Delikát színpárosítás: a meleg fényű, okkersárga város közepén a ragyogóan intenzív, tengerkék tónusokban fürdőző folyó. A római iskolás hangütésű őszi budapesti panoráma a kassai polgárcsaládban született Kontuly Béla ecsetjét és különleges színérzékét dicséri. A festő fiatalon a kassai modernek körébe tartozó, de klasszicizáló Krón Jenő szabadiskolájában képezte magát a nyitott szellemiségű, pezsgő helyi művészeti színtéren. Rövid prágai kitérő után a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, ahol megismerkedett a fiatal Szőnyi István körül összegyűlő újklasszicisták művészeteszményével. Az igazi fordulatot a római ösztöndíj hozta el a számára 1928 és 1931 között. Az 1930-as évek elején kiforró festészete a Római Iskola meghatározó képviselőjévé avatta. A hűvös, rajzos realizmusból és plasztikus geometrikus formákból építkező stílusa magába olvasztotta a kor több meghatározó irányzatát a pittura metafisicától kezdve a mágikus realizmuson, az art decón és a precizionizmuson át az új tárgyilagosságig. Ezeknek hatása érhető tetten a most vizsgált, közvetlenül a második világháború után született táj precíz rajzosságában, a geometrikus idomokra leegyszerűsített épületekben és a képet átjáró metafizikus izzásban.
A háború alatt Kontuly szakadatlanul dolgozott, tervezett bélyeget és festett templomi freskókat is. De a két szélsőséges léptékű műfaj, a miniatűr grafika és a monumentális falkép mellett több első rangú, ihletett táblakép is kikerült a keze alól. Ezeknek a sorát folytatta az 1946-os őszi budapesti panorámát ábrázoló, most vizsgált festménye. A kép szinte fotószerűen konkrétnak tűnik, miközben erősen stilizálja az álomba illő kolorittal megfestett épületeket. A szokatlan látószög ellenére körülbelül meghatározható, hogy a művész a Rózsadombról Óbuda felé sétált el, és valahol a Szemlő-hegy vagy a Mátyás-hegy környékéről tekintett alá egy magaslatról. (Talán épp a József-hegyi kilátóból készített fotónagyítást használt ihlető támpontként.) A kép jobb felső sarkában a Margit-sziget északi csúcsa látható. A vízben álló világos kőtömbök az épülő, de a második világháború miatt félbehagyott Árpád híd jellegzetes pillérei. Az 1948-as újrakezdéséig csak a csonka pülonok jelezték, hogy itt hamarosan hídpálya épül majd. A festmény felső részén, a Duna királykék vizében, a még növényzettel gazdagon borított Óbudai-sziget déli csúcsa látható (a kis Duna-ággal), valamint a szomszédos Vizafogó fás foltokkal teli, még lakóparkokkal be nem épített ipari területe, a mai Marina Part kikötő öblével.
A II. kerületi Szeréna úton lakó Kontuly tájképein rendszeresen tűnik fel a Szemlő-hegyről eléje táruló dunai panoráma, a Margit hídtól (1937) az Óbudai téglagyárig (1939), de az ostrom után megörökítette a lerombolt hidak roncsait is. A most vizsgált festmény esztétikai kontextusát Kontuly monográfusa, Bizzer István járta körül: „Látképeit nagy részben a Szeréna úti háza kertjéből vagy közeléből felvett nézőpontból festette, a Szemlő-hegyről lenézve a szomszédos domboldalakra, Óbudára vagy a Dunára, a Margit-szigetre, távolban a Gellért-hegyre. […] Kései képeitől eltérően az 1930–40 közötti periódusban vedutái a korabeli budai villaépítészet tükrei és hirdetői voltak, hiszen az ipari létesítményeken kívül mindig a modellszerű racionális kubus-villák és a szintén sematizált táji környezet együttese mint a modernizálódó város szimbolikus jele vált bennük művészi témává. Hű képet adtak arról, mint hódította meg a város Buda zöldövezeteit az 1930-as évek folyamán.” Hűvösen elegáns, misztikummal teli városi tájképeivel és portréival Kontuly a két világháború között induló magyar újrealizmus nemzetközi hírű képviselőjévé vált. Ezt a művészetet a világ minden pontján értik és értékelik, nem véletlenül került be műveivel a csehszlovák realista tendenciákat feldolgozó példamutató New Realisms című friss kötetbe.