A kortárs francia festészet hatása a XX. század első éveiben leginkább Rippl-Rónai alkotásain keresztül érkezett a magyar művészeti életbe. A Párizs utáni vágy elsősorban az ő példája nyomán erősödött fel néhány fiatal festőben annyira, hogy - otthagyva Budapestet vagy éppen a müncheni Akadémiát - a francia fővárosba utazzanak. A nagybányai festőkolónia sem maradt érintetlen a legmodernebb irányzatok befolyásától, sőt a Czóbel Béla által közvetített fauve hatás 1906-ban valóságos rebelliót okozott a plain air naturalizmus primátusát hangoztató tapasztalt mesterek és az új impulzusokra nyitott fiatalabb generáció körében. Bálint Rezső, a művészeti íróként is figyelmet érdemlő festő így emlékezett vissza ezekre az időkre 1934-ben, csaknem harminc év távlatából: "Párizs, mint a messzi ígéret földje ugrik közel az imént zsendülésbe szökellt, pompázó Nagybánya művészetéhez. Az "öregek" (mindannyian alig negyven körül), Ferenczy, Thorma, Grünwald, Réti: rosszalló fejcsóválással nézik a fiatalok eliramodását. Perlrott Csaba is az első, aki Párizsba röpül. Szédülten bolyong a Louvre, a Guimet, a Cluny-múzeum termeiben. Matissenál tanul."
Perlrott 1906-ban - Koszta József mellett majd a nagybányai iskolában, Iványi-Grünwald tanítványaként eltöltött szűk két esztendő után -, Ferenczy Károly ajánlásával utazhatott Párizsba. Kezdetben a Julian Akadémián tanult, de rövid idő elteltével otthagyta az iskolát és Matisse mellett képezte magát. 1907-ben a Fauveok termében szerepelt hét alkotásával az Őszi Szalonon, melynek hosszú időn keresztül állandó kiállítója lett. Egykori párizsi műteremtársa, Bornemisza Géza így idézte fel ezeket az éveket: "Jól emlékszem arra a lázas munkára, ami akkor egy kis körben szinte versengve folyt. A Cité Falguiere 14. és 7. tudnának erről mesélni sokat. Legendás szép idők ezek ma. Sokat ígérő magvetések ideje. Ismerjük személyesen Matisset, Picassot, Rousseaut, együtt járunk Matissehoz iskolába. Sorba kerül itt minden festői lehetőség megvitatása. Hol színben gondosan értékelt, hol ma formailag összefoglalt, holnap felbontott tanulmányok, estéről-estére rajzolás és croquis nap-nap mellett, majd modellek otthon, vagy tájkép, csendélet."
Perlrott nem csupán egyike volt a Matisse-iskola alapítóinak, de kedvenc tanítványának is vallotta magát, képeinek többségén azonban inkább mestere művészi elvei, mint műveinek közvetlen hatása érhető tetten. Korai párizsi éveiben született képein egyszerre érződik a klasszikus hagyomány tisztelete, elsősorban Manet műveinek inspiráló ereje, a fauvizmus majd a kubizmus stílusjegyei, s 1911-től, Spanyolországi tanulmányútjától kezdve El Greco festményeinek befolyása. Művészetére, mint vizsgált festményünk is bizonyítja, a századelő modern irányzatainak közös inspiráló előzménye, Cézanne is nagy hatást gyakorolt. Nem csupán témavilágát követte gyümölcsöket, dúsan redőzött drapériákat ábrázoló csendéletein, aktos kompozícióin, de sokat tanult műveinek kiegyensúlyozott, letisztult szerkezetéből is. Kállai Ernő találó megjegyzése szerint Matisse könnyed, franciás, oldott festőisége, képeinek áttetsző faktúrája ellentétben állt mindazzal, amit Perlrott magával hozott otthonról, s így nem véletlen, hogy "Matisse felé sandítva is Cézanne-ra akadt."
Lány gitárral című képén Perlrott egyéni, csak rá jellemző formanyelvvé ötvözte mindazt, amit a megelőző évek tapasztalatai megérleltek benne. Az átlós kompozíció feszes szerkezetet teremtő beállítása, a térbeli látvány síkokra tördelése Cézanne-t és a nyomába haladó kubistákat idézi, az élénk, intenzív színek kontrasztjai Matisse képeinek hatására utal, míg a drapéria és a ruha kemény, örvénylő redői, végletekig megbontott felülete Greco festményeivel és a késő-gótikus művészet emlékeivel rokonítható. A lehunyt szemű lány alakjának befelé figyelő, lírai karaktere, tekintetének időtlenséget sugárzó hangulata izgalmas kontrasztban áll a kép többi részének kavargó mozgalmasságával, a felület kemény tördelése a zene lágyságát közvetítő arckifejezéssel. A gitár, a modern festészet egyik kultikus jelentőségű motívuma Perlrott képén nem csupán formai analizálásra alkalmat teremtő geometrikus tárgy, hanem a zene, a legabsztraktabb művészet instrumentuma is, mely tartalmi kapcsolatot teremt az ábrázolás témája és a megformálás minősége között. A kép bal oldalán látható csendéleti részlet szinte azonos beállításban megismétlődik egy évvel később, az 1912-ben született, Csendélet almával és szoborral című alkotáson.
A Lány gitárral című kép Perlrott egyik legszebb korai alkotása, spanyolországi utazásának évében, 1911-ben készült, mikor a modern francia festészet, a gótika igézete és Greco inspiráló hatása egyszerre jelentkezett művészetében.
Molnos Péter