Eladó Szobotka Imre - Kubista táj festménye

Címlap
>>
Szobotka Imre
>>
Kubista táj

Szobotka Imre (1890 - 1961)

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Szobotka Imre képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Kérjen ingyenes értékbecslést

Hogyan működik a webshop?

Részletek

21,5x28 cm
Olaj, papír
Jelezve jobbra lent: Szobotka I., Jelezve balra lent: Szobotka I.

5 124 000 Ft
12 364 EUR / 13 008 USD / 11 516 CHF

i Kosárba

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése

- Vagy

Írjon nekünk

Témák: Tájkép Magyar Avantgárd kubista

Kategória: Tájkép

Proveniencia: Egykor Keresztes László gyűjteményében

Reprodukálva: Mednyánszkytól Barcsayig. Modern művészet a Keresztes gyűjteményben. Szerk.: Kolozsváry Marianna, dr. Keresztes László kiadása, Budapest, 2010. 76 o.

Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Irodalom

Hevesy Iván: Szobotka Imre képei. Nyugat, 1921/12., 959–961.

Guillaume Apollinaire: Tanulmányok. Fordította: Réz Pál, Európa, Budapest, 1973

Mednyánszkytól Barcsayig. Modern művészet a Keresztes-gyűjteményben. Szerk.: Kolozsváry Marianna, dr. Keresztes László kiadása, Budapest, 2010

Barki Gergely: Lost and Found. Az elveszett magyar kubizmus. Artmagazin, 2015/6., 12–21.

Barki Gergely: Wanted / Los & Found. À la recherche du cubisme hongrois perdu. Párizsi Magyar Intézet, Párizs, 2021

Programszerű kubizmus

„Ideje, hogy uraivá legyünk a természetnek” – kezdte A kubista festők című 1913-as költői védőbeszédét Guillaume Apollinaire. Szobotka Imre ízig-vérig kubista kompozíciója kristályformákra töri a természeti látványt, a fák lombjait, a lankás domboldalakat, a völgyben megbúvó házakat, a távoli hegyeket és az ég kékjét. És mindehhez társul a 20. századi látkép rekvizituma, a távvezeték, amely a villamosítás modern tájformáló erejével szabdalja mértani mezőkre az idilli panorámát. Szobotka olyasfajta geometriával rokon, tisztaságra törekvő, új művészeti nyelven beszél, amilyennel Apollinaire jellemezte a fiatal párizsi festők kubista képeit: „a mértani alak a rajz lényege. A mértan – a térnek, a tér arányainak és kapcsolatainak tudománya – mindig is a festészet alapvető szabálya volt.” A vizsgált mű egy olyan papírlapra készült, amelynek hátoldalára a pályakezdő Szobotka, a díszítő festő (aláírása alatt: „disz. festő”) tussal rajzolt mértani tanulmányokat, hiszen a geometriai tudás tényleg fontos részét alkotta a művészek képzésének. De a kubizmus esztétikai forradalma alakította át ezt a tudományt az euklideszi téren túli víziókat letapogató festői vízióvá.

Kubisták között Párizsban

A magyar kubistáknak nevezhető társaság legeredetibb tagja kétségkívül Szobotka Imre volt. Mikor 1911-ben barátjához, Csáky Józsefhez Párizsba érkezett, meglepetten szembesült a Salon des Independants-en kiállító kubisták alkotásaival. Ez a tárlat volt az első alkalom, hogy az új stílus mellett elkötelezett művészek csoportot alkotva, önálló iskolaként jelentkezhettek a közönség előtt. Archipenko, Duchamp, Léger, Metzinger és társai hatalmas felháborodást váltottak ki a francia művészeti közéletben. Szobotka, bár ekkor még távolságtartóan figyelte a csoport munkáját, egyértelműen felismerte jelentőségüket. 1911 végén rövid időre hazalátogatott, de néhány hónap elteltével visszatért a francia fővárosba. Ekkor vált végérvényesen az új festészet hívévé, ahogy saját szavaival megfogalmazta: „visszavonhatatlanul a kubista tanulmányokba merültem.” Egy évvel később a modern szellemiségű La Palette iskola tárlatán számos műve szerepelt, majd 1913 tavaszán már ki is állított a Salon des Indépendants kubista termében. Apollinaire recenziójában külön megjegyezte, hogy Szobotka milyen intelligens erőfeszítéseket tesz arra, hogy kiszabaduljon az irányzat iskolás formakészletétől.

Magyar kubizmus

A Magyar Nemzeti Galériában zajlik egy nagy szabású kubista kiállítás előkészítése. Az az izgalom, amely a 2000-es évek közepén a fauve képeket vette körbe és végül elvezetett a 2006-os Magyar Vadak forradalmi bemutatójához, az most a kubizmus környékén tapintható ki. A kutatás nyomán már most sokkal többet tudunk az izmus magyar gyümölcseiről. Barki Gergelynek köszönhetően tavaly a párizsi Magyar Intézetben mutatkozott be a magyar kubizmus egy kisebb kiállítás keretei között À la recherche du cubisme hongrois perdu címmel. A tárlat egyik főszereplője természetesen Szobotka Imre volt (olyan kevéssé ismert nevek mellett, mint Bánszky Sándor vagy Bossányi Ervin), akinek kubista korszakának különös zamatú remekei – köztük a most vizsgált tájkép – folyamatosan bukkannak elő az elmúlt évtizedben. Egyre jobban értjük, miért írta róla Hevesy Iván a Nyugat hasábjain bő száz évvel ezelőtt: „Szobotka Imre az egyetlen magyar festő, aki fejlődése során egész az absztrakt, programszerű kubizmusig is eljutott, hogy abból kiindulva kísérelje meg új út keresését.”