Eladó Csejtei Joachim Ferenc - Kilátás a Szajna partra (Párizs Île de la Cité), 1913 festménye

Címlap
>>
Csejtei Joachim Ferenc
>>
Kilátás a Szajna partra (Párizs Île de la Cité), 1913

Csejtei Joachim Ferenc (1882 - 1964)

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Csejtei Joachim Ferenc képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Kérjen ingyenes értékbecslést

Hogyan működik a webshop?

Részletek

90x117,5 cm
Oil on canvas
Jelezve jobbra lent: Joachim Paris 1913

Ár kérésre

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése

- Vagy

Írjon nekünk

Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Irodalom:

Szöri József dr.: Szegedi művészek kiállítása. Szeges és Vidéke, 1913. május 7., 2.

Juhász Gyula: Szegedi művészek kiállítása a kultúrpalotában. Délmagyarország, 1918. május 18., 2.

Szajna parton

A most felbukkanó kép Joachim Ferenc váratlan vizuális izgalmakkal teli korai alkotása. A festmény a Quai des Grands Augustins 55. szám alatt található párizsi hotel negyedik emeletéről készült. A francia erkély jellegzetes rácsa alapján mind a mai napig beazonosítható a helyszín. Az őszi rakparton kivehetők a filléres könyveket árusító jellegzetes könyvárusító bódék, ahogy az olcsó irodalomra vágyó párizsiak válogatnak a kínálatban. Az uszályokat vontató gőzhajó épp a Saint-Michel híd alatt halad át, de a távolban látszik a Petit Pont széles íve is. A kilátást a Notre Dame őszi lombok fölé magasodó, impresszionisztikus ködbe burkolózó, magasztos tömbje uralja. A két nagy torony közti gótikus huszártorony magas csúcsa pontosan tájolja a helyszínt. Ebből az irányból, ugyanerről a rakpartról készültek a magyar fauve-izmus leghíresebb párizsi városképei is, például Tihany Lajos Pont St. Michel című (1908) kétszer is megfestett kompozíciója. Joachim Ferenc pár évvel később, még az első világháború kitörése előtt, 1913-ban járt a híres helyszínen. A festmény is tanúskodik róla, hogy nem egyedül, hanem – feltehetően – szerelmével és múzsájával, Gráf Margittal, aki talán épp babaruhát készít a képen első közös gyermeküknek, az ebben az évben megszülető Piroskának.

Impresszionisták nyomában

Joachim Ferenc a századelő festészetének egyik felfedezésre váró, sajátosan franciás hangon megszólaló, különleges képviselője. Festészete az impresszionizmusból, a neoimpresszionizmusból és a századforduló éjszakai tónusokra érzékeny esztétikai világából sarjadt ki. A szegedi születésű festő előbb Pesten sajátította el a képzőművészet alapjait, majd 1904-ben eljut a modern művészet fővárosába, Párizsba, barátjával, a később neves New York-i műkereskedővé váló Brummer Józseffel együtt. Rövid müncheni kitérő után – mint ezt Szabó Tamás restaurátor életrajzi elemeket tisztázó kutatásaiból tudjuk – szülővárosa több éves művészi ösztöndíjának jóvoltából térhetett vissza újra Párizsba 1907-ben. Egy rövid ideig a szintén szegedi Csáky Józseffel, a később neves kubista szobrásszá váló pályatárssal lakott közös szálláson. Tájképei tanúsága szerint Franciaországban csavarogva eljutott Normandiába és a déli Riviérára is. A szimbolizmus és a posztimpresszionizmus által megérintett festményeit különböző csoportos tárlatokon mutatta be Bécstől Drezdáig, de szerepelt a párizsi modernek legendás kiállításain is: 1911-ben az Őszi Szalonon, majd 1913-ban a Függetlenek Szalonján.

Kékek és lilák

Legjellegzetesebb képein a holdfényes tengerpartok fényviszonyait dolgozta fel a neoimpresszionizmussal és a szimbolizmussal érintkező sajátos stílusában. Ilyen volt a nemrég felbukkant, éjszakai tengerparton játszódó Szirének című kompozíciója 1913-ból. Ugyanezen év őszi-téli hónapjaiban festette a most vizsgált alkotást. A lilák, kékek és rózsaszínek jellegzetes palettájával kidolgozott, hűvös – direkt elnyújtott ablakban ábrázolt – városlátkép a neoimpresszionizmuson edződött színelméletének gyümölcse. Szöri József jóvoltából ismerjük ennek esztétikai hátterét: „Amint a legnagyobb impresszionista mesterek képeiből kicsapó hajnali, friss levegőt először szívta be, palettáját új színek kezdték tarkítani és amit azóta alkot, az mind akkor keletkezett művészi hitvallása jegyében készült. Ennek a hitvallásnak első tétele a szín mindenhatósága, amellyel szemben minden más követelmény alárendelt. A színek hierarchiáját pedig a következőképpen állítja föl: a kék és lila színek rezgése minden színhatás állandó eleme (…). Annak tanulmányozása képezi rája nézve a színprobléma egész tartalmát, hogy a kék és lila színek abszorbeáló hatásával szemben mily mértékben őrzik meg a többi színek önállóságukat.”

Zola és a részletek

A különös lilákra és kékekre épített párizsi panorámával szemben a szobabelsőt meleg tónusok határozzák meg. A directoire stílusú székben békésen kötögető, sötét ruhás nő mellett asztalka áll, külön képként is felfogható csendélettel. A megnyújtott kompozíciót egy kárpitozott sámlin összegömbölyödő cica egészíti ki. Joachimot az apró részletek is foglalkoztatták. Pontosan állapította meg földije, Juhász Gyula költő az 1919-es szegedi kiállítás kapcsán: „Joachim Ferenc elsősorban dokumentumokat akar, a természet egy-egy szögletét mutatja be a maga temperamentumán keresztül, ahogy a nagy Zola hirdette, akinek elvei csakugyan inkább valósíthatók meg a pikturában, mint az irodalomban. Naturalista festő ez a Joachim, ösztönös és meggyőződéses, a részleteket éppen olyan erősen hangsúlyozza, mint ahogy mások az egészet.” A most vizsgált képen is látható, hogy Joachim milyen érzékenységgel dolgozta fel a különböző mintás felületeket, a szőnyeg és a terítő élénk színű mustráját. Majd mindezt párba állította a hideg tónusokkal megfestett, nagyszabású párizsi panorámával.

Rieder Gábor