Eladó Hollósy Simon - Két tűz között, 1892 körül festménye

Címlap
>>
Hollósy Simon
>>
Két tűz között, 1892 körül

Hollósy Simon (1857 - 1918)

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Hollósy Simon képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Kérjen ingyenes értékbecslést

Hogyan működik a webshop?

Részletek

30x40 cm
Olaj, fa
Jelezve jobbra lent: Hollósy

Ár kérésre

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése

- Vagy

Írjon nekünk

Proveniencia: Egykor Frankel József, az 1930-as évek egyik legjelentősebb magyar műkereskedőjének tulajdonánan

Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

A Tengerihántás festője
Hollósy Simon 1885-ben készült alkotása, a Tengerihántás a magyar festészet egyik leggyakrabban reprodukált, ikonszerű műve, s természetesen a festő müncheni korszakának is legjelentősebb darabja. A holbeini hagyományokat követő precíz, rajzos pontosság, a flamandok szinte vallásos áhítattal rokon természetlátása és engedményeket nem tűrő mesterségbeli tudása szólaltatja meg a kor jellegzetes, a népszínművek folklórvilágát idéző, kedves, finoman pajzán jelenetét. A kortársak közül Leibl és a fiatalon meghalt Bastien-Lepage jelentette Hollósy számára a követésre, elismerésre méltó ideálokat. Tanítványai, művésztársai közül jó néhányan - Iványi, Csók vagy Ferenczy - elsősorban az ő példáján, előadásain felbuzdulva festették csendes, finom hangulatokat megidéző, gyöngyház-fényben úszó vásznaikat.

A tökéletes kép felé
A Tengerihántás programadó mű volt, Hollósy azonban továbblépett, festői eszközeit az atmoszférafestés irányába próbálta fejleszteni. Tanítványai Párizsból hoztak híreket, onnan, ahová maga sohasem jutott el, de művészetét a legtöbbre tartotta. Palettájáról száműzte a feketét, a legsötétebb árnyékokat is átlátszó kékkel festette meg. A szenvedélyes kutatás korszaka ez, az atmoszféra vibrálását sejtető festésmód tökéletesítésének vágya szakadatlan kísérletezésre ösztönözte. Erről a lázas, sokszor a képek megsemmisítéséhez vezető időszakról csupán néhány befejezett - a festő kíméletlen önkritikájától is elfogadott - festmény tudósít. A Merengő, az Áldomás és a Mulató társaság mellett a fennmaradt ritka kivételek közé tartozik a Két tűz között című alkotás is. A kép - a Magyar Nemzeti Galériában lévő, kisebb méretű párdarabjának datálása és a korabeli írott források alapján - 1892 körül készülhetett. Hollósy alkotói módszeréből következően nem volt ritka, hogy egy-egy kompozícióját, a "tökéletessé" csiszolás folyamata közben, különböző méretekben, többször is megfestett. Képeit sokszor hónapokig, sőt évekig fejlesztette, cizellálta. A korszak naturalista festészetében nem volt példa nélküli ez a fajta rendkívül időigényes alkotói metódus. Legendák keringtek Leibl három évig festett képeiről, Bastien-Lepage 36 "ülésben" elkészített portréiról.
A vizsgált kompozíció létrejöttének hosszadalmas körülményeit egy közvetlen tanú leírásából idézhetjük fel.

A Két tűz között születése
"A Kártyavető leány abbahagyása után egy nagyobb, háromalakos képbe fogott. Ugyanaz a kompozíció volt ez, egy körülbelül méteres vásznon, mint amelyik a Szépművészeti Múzeumban (ma az MNG-ben) a Kereszttűzben címet viseli. Ez a festménye sem készült el soha, de más okból mint az előbbiek. Thorma Párizsból hazautaztában 1891-ben, kemény bírálatot mondott a készülő képről és az éppen beállított modell után - Hollósy kérésére - bele is festett. megmutatta, hogyan bomlik részletszíneire a látvány, hogyan lehet az árnyékos tónusokat is színesre elemezni. A következő ősszel iskolájában már mindenki 'színesen' festett. Ő maga pedig eltüntetve műterméből a Thorma által megkorrigált képet, egy kis deszkán fogott hozzá ugyanahhoz a kompozícióhoz, amelyet aztán befejezve, 1892 telén Budapesten kiállított s ez a kép látható most a Szépművészeti Múzeumban . Ebbe a kis festménybe igyekezett érzése szerint beleszorítani mindazt, amit az utóbbi években a Párizst járt fiataloktól hallott. A kép finom és gyöngéd alkotás, rajzának érzékenységében, színeiben és össztónusában egyaránt."

Festői szépség és lappangó erotika
Réti István jellemzése, bár a Magyar Nemzeti Galéria-beli variációra vonatkozik, tökéletesen illik e nagyobb méretű változatra is. Hollósy a kép három szereplőjét - jellegzetes müncheni kompozíciós fogást alkalmazva - ablak elé helyezte. Számos korai festményén követte ezt a sémát, ilyenkor lehajtott karimájú kalapban festett, hogy jobban láthassa az árnyékba burkolt, puhán kirajzolódó formákat. Az ablakon beáramló napfényt itt is, a Mulató társaságnál már látott rózsaszín-csíkos függöny szűri meg, még bársonyosabbá, tompán vibrálóvá változtatva a tárgyak felületét. A festői részleteken pásztázó szemlélő átélheti azt az érzéki örömöt, amit láthatóan Hollósy is megtapasztalt a felület megformálása közben. A hangulatszínező csendéleti elemek, a padon nyugvó gyufásdoboz, a földre hullott cigarettaszálak, a rózsaszínen vibráló fal, a megcsillanó kardmarkolat és
a pipából felszálló füstfoszlány mind egy-egy alkalom a kiművelt festői technika felvillantására. Ez a virtuozitás azonban, az ábrázolás finom, csendes intimitása miatt egyetlen pillanatra sem válik öncélú erőfitogtatássá. A festmény egészét - nem csupán a népdalok és színművek egyszerű, naiv bájjal átitatott évődéseit idéző téma miatt - a megfestés sugárzó kedvessége révén szinte az erotikával határos érzékiség tölti be. A férfipillantások kereszttüzébe került fiatal parasztlány arckifejezése, a mozdulatok kifejező pontossága és az életteljes pszichikai jellemzés Hollósy érzékeny, karakterteremtő képességeit dicsérik.

A Két tűz között című kép a müncheni zsánerpiktúra minden pozitív jellegzetességét magán viseli. A lelkiismeretes formálástól a találó jellemábrázolásig mindet tökéletes technikai vértezettséggel illusztrálja.
Ezeken túl a Párizsból érkező modernebb impulzusokra, az atmoszférafestés új kísérleteire is reflektál. Olyan alkotás, mely kedves tárgyával és érzéki megformálásával egyaránt lenyűgözi nézőjét.

Molnos Péter