Eladó Perlrott Csaba Vilmos - Katedrális, 1921 festménye

Címlap
>>
Perlrott Csaba Vilmos
>>
Katedrális, 1921

Perlrott Csaba Vilmos (1880 - 1955)

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Perlrott Csaba Vilmos képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Kérjen ingyenes értékbecslést

Hogyan működik a webshop?

Részletek

113x68 cm
Olaj, vászon
Jelezve jobbra fent: Perlrott Csaba V. 921

Ár kérésre

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése

- Vagy

Írjon nekünk

Témák: Vallás Katedrális gótika

Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Expresszionista katedrális

Perlrott Csaba Vilmos vad, expresszív ecsetvonásokkal megfogalmazott katedrális-belsője főhajtás a középkori művészet spiritualitása előtt. A háttérben egy nagy méretű mellékoltár olajképének széle látszik és a festményt körbevevő, magasba törő oszlopkötegek. Az előtérben egy színezett, drámai hatású szobor szinte elevenné téve: a szenvedő Krisztus, megkötözött kézzel, vállára vetett palásttal és kézbe fogott náddal (amit jogarként tűztek kezébe a gúnyolódó katonák, mikor „királyként” mutatták be a tömegnek). A jobb oldalon, némiképp a háttérben, a világos, éteri tisztaságot sugárzó feltámadt Megváltó látható, amint visszafordul az őt fel nem ismerő Mária Magdolna felé és azt mondja: ne érints engemet! (A latin változat – Noli me tangere – adta az ikonográfiai képtípus nevét.) Hasonló színes, élethű, drámai hatású szobrokat készítettek a spanyol faragók a késő gótikától kezdve a barokk korszakáig. Perlrott élőben tanulmányozta őket a spanyol katedrálisokban – Matisse inspirációját követve.

Tiszta természetlátás

Perlrott 1906-tól rendszeresen kijárt Párizsba, ahol beiratkozott Matisse szabadiskolájába. 1911-ben a fauve mestert követve Spanyolországba utazott. A francia festők már az 1860-as évektől tanulmányozták a kevéssé ismert spanyol klasszikusokat, mindenekelőtt Velázquez és Goya művészetét. Az expresszív formatorzítások és fauve erővonalak előképeit kereső modern alkotók pedig El Greco manierista festészetét fedezték fel maguknak a 20. század elején. (Perlrott is így tett, talán épp Nemes Marcell inspirációjára.) Minden modern és klasszikus hatás ellenére Perlrott magát „naturalistának” vallotta, ahogy az – egy újságírónak mondott szavaiból – egyértelműen kiviláglik: „művészetem tiszta természetlátáson alapszik, és csak a természet az, ami inspirál”. Az új látványokért viszont nyughatatlanul utaznia kellett, keresztül-kasul egész Európán. 1924 és 1934 között egy évtizeden át ingázott – feleségével, Gráber Margit festőművésszel együtt – három helyszín között, a nyarakat többnyire Nagybányán, a telet pedig Budapesten vagy Párizsban töltve.

Avantgárd és gótika

Bálint Aladár pontosan jellemezte az avantgárdból és a gótikából táplálkozó érett művészetét „Kubizmus és – gótika. Időben nagyon távol eső fogalmak. Perlrott művészetében kiegészítik egymást. Nagy szeretettel fordul a gótikus templomok felé, szinte belekábul a boltozatok végeláthatatlan erdejébe. Piranesi börtönrajzainak nagyvonalúsága, sötét miszticizmusa kap új formát, új értelmezést ilyen természetű műveiben. E gótikus életérzés, formalátás, tájképeinek, városképeinek, kompozícióinak egészen különös és egyéni zamatot ad. A vegetáció felviharzó nyugtalansága fokozottan mozgalmassá teszi képeit és heroikus képzeteket gyújt a szemlélőben. (…) A művész általában érdekessé tudja tenni absztrakcióit és nem érezzük véletlennek, önkényesnek realizált látomásait. Az emberi kéz beavatkozását ritkán fogadjuk törvényszerűnek, de ha a művész az igazság, a szükségszerűség hitét kelti bennünk, annyi új és változó irány szenvedő médiumaiban: meghódolunk teremtő tehetsége előtt és rá bízzuk magunkat.”