Horror vacui
Mokry-Mészáros Dezső jellegzetes stílusában készült, de a világ minden pontján érthető látomás: a fekete mustra – a horror vacui szellemében – az utolsó négyzetcentiméterig kitölti a meleg narancs felületet. A burjánzó ornamentikát a mikroszkópok tárgylemezéről ismerős sejtláncok határozzák meg, de ahogy foglalatként körülölelik a drágakőként megfestett sejtmagokat, távoli misztériumvallások szertartási aranyláncává lényegülnek át. A kavargó mintázat sűrűjében – bal oldalt alul – egy hajlott hátú, zömök figura tűnik fel, széles szája afrikai eredetről árulkodik, de vaskos subája inkább a hortobágyi pásztorok szűrét idézi. Jobbról fölé magasodik egy démonkirálynői alak, akinek koponyafeje egész elveszik a sejtlánc hurkaiban. (Még további két stilizált koponya tűnik fel a képen, mexikói rituális ábrázolások képzetét idézve meg.) A távoli kultúrákat és különféle tudományokat sűrítő képi mikrokozmoszban tükröződik Mokry-Mészáros elképesztő kalandos élete: volt gazdatiszt és amatőr régész, első kiállítása Capri szigetén volt egy kávézóban, de tanulmányozott kőkorszaki tárgyakat Londonban, járt cigánytáncot Párizsban és rovarokat is gyűjtött a messzi Ceylonon.
Vissza az ősi művészethez!
A 20. század elejének avantgárd művészei már nemcsak érdeklődtek a távoli kultúrák és a népművészet képi világa iránt, hanem meg is termékenyítette őket, Gauguin tahiti bennszülöttjeitől, az afrikai maszkokon át, a breton parasztok viseletéig. A „primitív” népművészet tárgyai mellett felfedezték az amatőr művészek kifejezésmódjának sajátos erejét: a reneszánsz perspektíva helyett a homogén képtér szépségét, a mindent kitöltő ornamentikát, az egyszínű formákat, és mindenekelőtt a fantasztikus vizuális képzelőerőt. Miközben Picasso és köre a francia „vámos” Rousseau szürrealizmust megelőlegező festményeiért lelkesedett, Magyarországon is megjelentek az új primitívek hívei: a művészeti közvélemény felfigyelt az amőbákat földönkívüliekkel vegyítő, autodidakta Mokry-Mészáros Dezső különös művészetére. 1910-ben egész fiatalon kiállított a Művészház zsűrimentes kiállításán. Az archaikus művészet ősi kifejezésmódjaira nyitott értő szemek rögtön felfigyeltek semmihez sem hasonlítható, különleges művészetére.
Párhuzamos univerzumok
Mokry-Mészáros Dezső „neoprimitív” képeiért lelkesedett a paraszti őstehetségekre vadászó 30-as évek és a naivokat újrafelfedező 60–70-es évek is. Sőt, ma is újra és újra rácsodálkozunk dinoszauruszokat és UFÓ-kat felvonultató festészetére. (2017-ben nagy kiállítás és katalógus ünnepelte életművét.) 1905-ben készült – mikroszkóppal megfigyelt – sejtburjánzásból kiinduló grafikája az első magyar absztrakt alkotás. Mokry-Mészáros a mikroszkóp nagyítóján keresztül a mikroorganizmusok szintjén lüktető életerőt pillantotta meg – ettől kezdve már nem kötötték a realista ábrázolásmód szabályai. Belelátott az amőbák újszerű világába, innen már könnyen lépett tovább, az idegen bolygókra (Élet idegen Planétán), messzi földrészekre (Óceánia), a történelem előtti korokba (Ősvilág) vagy épp az okkult tudás (Misztériumok) felé. Közben valóságos világutazó is volt: járt sivatagban és dzsungelben, de mindenekelőtt saját fantáziájának mélyértelmű birodalmába, megteremtve egész unikális festői életművét.
Földöntúli ékszer
Az Élet idegen planétán címmel jelzett fantasztikus képsorozat első darabjai 1906 körül születtek. Két év múlva Mokry-Mészáros Itáliába indult, s ezzel egy közel hat esztendős, hosszabb-rövidebb megszakításokkal tarkított utazás vette kezdetét. Először Nápolyt vette célba, majd Capri szigetén telepedett le, ahol festőfelszerelést vásárolt és folytatta otthon elkezdett sorozatait. Bár 1909-ben hazatért Budapestre, barátságot kötött Gulácsy Lajossal és a Művészházban harmincegy művét bemutatta a közönségnek, már a következő évben újra vándorútra indult. Először Párizsba utazott, majd Spanyolország, London és Zürich következett, hogy 1912 őszén újra hazatérjen Borsod megyei szülőfalujába. Feltehetően ebben az időszakban készült a most bemutatott alkotás is, mely az Élet idegen planétán című, sajnos alig néhány darabot számláló sorozatának egyik legszebb gyöngyszeme: földöntúli ékszerként ragyogó műremek.