Paizs-Goebel Jenő - Hólepte város, 1929 | 76. aukció aukció / 10 tétel

Paizs-Goebel Jenő (1896 - 1944)

Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

50 x 51 cm
Olaj, falemez
Jelezve jobbra lent: Paizs Goebel 929, Hátoldalon: Magyar Nemzeti Galéria bírálati száma: 2118/973

76. aukció / 10. tétel (2024-12-10)
Kikiáltási ár: 3 400 000 Ft / 8 202 EUR
Becsérték: 4 400 000 Ft- 7 500 000 Ft
/ 10 614 EUR - 18 092 EUR

Figyelem! A jelzett valuta árak kizárólag információs céllal szerepelnek a listában.
Az elszámolás alapja minden esetben a vételár kiegyenlítése napján érvényes valutaárfolyam.

Vásárlói regisztráció

Amennyiben személyesen szeretne részt venni aukciónkon vagy vételi megbízást adna, kérjük, kattintson ide!

Hozzájárulok, hogy személyes adataimat a Kieselbach Galéria Kereskedelmi Kft. vásárlói regisztráció céljából kezelje. Bővebb adatkezelési információ

Tárcsaregisztráció/Vételi megbízás

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Időpont:

2024. december 10. 18:00 - 22:00

Helyszín:

Budapest Marriott Hotel

Általános aukció feltételek

Kérésére szívesen küldünk tájékoztatást az alkotás aktuális állapotáról.

Állapotleírás kérése

Reprodukálva: Modern magyar festészet 1919-1964. Szerk.: Kieselbach Tamás. Budapest, 2004. 705. kép, Verba Andrea: Paizs Goebel Jenő művészete. Gondolat, Budapest, 2009, II.51.

Kérdése van?

Kapcsolat

Önnek is van Paizs-Goebel Jenő képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Kérjen ingyenes értékbecslést

Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Irodalom

Elek Artúr: Fiatalok és legfiatalabbak. Nyugat, 1925. október 1.

Verba Andrea: Paizs Goebel Jenő művészete. Gondolat, Budapest, 2009.

A fiatal Paizs Goebel Jenő 1924-ben jutott el Nemes Marcell ösztöndíjával a francia fővárosba, ahol a tektonikus képépítés öreg mestere, Cézanne hozta lázba és a metafizikus hangulatok fiatal sztárja, Giorgio de Chirico. Alig másfél évet töltött Franciaországban (Barbizonban és Párizsban), majd 1925-ben már az Ernst Múzeumban jelentkezett rajzaival. Elek Artúr, a kor neves műkritikusa a Nyugat hasábjain hívta fel a figyelmet a friss tehetségre: „Most Párizsban viaskodik az élettel és onnan küldte el sebtében, de lelke teljes belemerítésével rajzait. Nagyobb feladatokhoz nyúlni odakünn nincsen módja: sem műterme, sem egyebe. De ezeken a ki nem fejlesztett, hatalmas jegyzetein is megismerni az egész embert, akivé majdan lesz. Párizs külvárosának részletei, a banlieu jellegzetes pontjai, Barbizon jelennek meg rajzain, amelyek akár szénnel, akár tussal készültek, mindenképpen festői alkotások. Mindenikben áhított, izzott lelkesedés lüktet.” Amit Paizs Goebel nem tudott megfesteni Párizsban, azt megfestette a következő években Magyarországon, amikor már rendelkezésére álltak a szükséges eszközök. Erről tanúskodik a húszas évek végén „ablakperspektívából” készült városi látképe, amelyen Józsefváros okkervörös, kavargó-hajladozó ecsetvonásokkal megjelenített díszletei között apró emberek tevékenykednek, motoroznak, havat lapátolnak vagy sétálnak.

A festő monográfusa, Verba Andrea beazonosította az ablakból nyíló kilátás helyszínét: „A húszas évek végétől Paizs Goebel tavasztól őszig Szentendrén, telente pedig előbb a budapesti Mária Terézia téri elemi iskolának a székesfőváros által művészek számára fönntartott, egyik felső emeleti műtermében, majd a Modok Mária által fölajánlott Mária utcai műteremben dolgozott. Talán a Mária Terézia téri műterem ablakából örökítette meg a tetők magasságából elé táruló Hófödte város (1929 – II. 51. kép) képét, ahol az épülettömbök mértani kubusai és a hóborította tetők szabálytalan tördelésű párkányai között nyugtalanul hajladozó faágak és pálcikafiguraként tovasiető emberi alakok már a következő korszak jellegzetes motívumkincsét is felvillantják.” Visszaemlékezések szerint a legendás budapesti polgármester, Bárczy István öccse volt a Szent Benedek Gimnázium (a mai Fazekas Gimnázium) igazgatója, aki annyira szerette Paizs Goebel művészetét, hogy az intézmény felső emeletén műtermet biztosított számára. Az utcák és épületek szerkezete alapján a műterem a mai Horváth Mihály tér (az egykori Mária Terézia tér) Baross utcai frontján helyezkedhetett el, a bal oldali lépcsőzetes építmény a barokk Szent József-templom sekrestyéje. A távolban az Őr utca szalad a messzeségben felsejlő budai hegyek kék sziluettjei felé. A ködös hideg levegőben elvesző távlat ellenpontjaként a kép bal alsó sarkában egy tűzpiros virág nyújtogatja fejét, szimbolikus tartalommal töltve meg a városi panorámát.