Váratlan szerencse, hogy a közelmúltban Aba-Novák Vilmos életművének két korai, több mint fél évszázada lappangó darabja is előkerült. A festő zugligeti otthonát ábrázoló Itt lakom című kép utoljára a Magyar Nemzeti Galéria 1962-es emlékkiállításán került közönség elé, míg a most bemutatott aktos kompozíció a húszas évek közepe óta feltehetően egyszer sem volt kiállítva, csupán néhány régi, közel száz esztendeje készült enteriőrfotóról ismerjük. Sokan és hosszú időn át vártunk a felbukkanására, s most képzeletben visszaakaszthatjuk a festő egykori, jól ismert otthonának falára.
ANDRÉ KERTÉSZ BARÁTJA
Az Aba-Novákkal azonos évben, 1894-ben született Kertész Andor André Kertész néven vált a 20. századi fotótörténet egyik legelismertebb, legnagyobb alakjává. Korai, magyarországi éveiben, 1925-ös párizsi utazása előtt szoros kapcsolatban volt a Szőnyi-kör néhány tagjával, többek között Czumpf Imrével, Pátzay Pállal, Korb Erzsébettel, Szőnyi Istvánnal és Aba-Novák Vilmossal. Megismerkedésük pontos körülményeit ma még nem ismerjük. Elképzelhető, hogy a Kertésszel azonos reáliskolába járó Patkó Károly révén barátkoztak össze, de az is lehetséges, hogy a fotós barátnője, a szintén művészi babérokra törő Salamon Erzsébet teremtett kapcsolatot közöttük. Annyi bizonyos, hogy a húszas évek elején számos alkalommal vettek részt közös hétvégi kirándulásokon és gyakran keresték fel egymást szegényes lakásaikon és műtermeikben.
Aba-Novák összesen öt, 1924 folyamán készült Kertész-fotón tűnik fel. Valamennyi kép a festő otthonában készült, feltehetően még a zugligeti költözés előtt, a Kálmán utcai apró, szerényen berendezett lakásban. A falakon feltűnő festmények és rajzok változó elrendezése valamint a szereplők ruházata alapján egyértelmű, hogy a fényképek legalább két látogatás emlékét őrzik: az egyik alkalommal egy népes társaság, a házigazdán kívül többek között Kelemen Emil festő, Kraszna-Kultsár József író és Fónagy Béla műkereskedő látható a fotókon, míg a másik vendégség során két intimebb hangulató kép született, amelyeken a festő és menyasszonya, Vulkovic Kató tűnik fel. A magasra ívelő pályáján első lépéseit tevő fotóművész és a fiatal festő szoros kapcsolatára jellemző André Kertész 1984-es interjújának egyik részlete, amelyben első fotóival kapcsolatban megemlíti, hogy azokat újszerű, kisérleti jellegük miatt csupán néhány kiválasztottnak mutatta meg: „Szűk baráti körömön – Aba-Novákon, Szőnyin, néhány újságírón, muzsikuson – kívül senki más nem látta képeimet” – olvashatjuk a késői visszaemlékezésben. Egy 1971-es interjúban Aba-Novákot „excellent painter”-ként írta le, megemlítve, hogy Párizsba indulása előtt több rézkarcot is kapott a festőtől ajándékba.
Rendkívüli szerencse, hogy a fennmaradt hat enteriőrfotón Aba-Novák korai korszakának több fontos alkotása is látható, s valamennyin feltűnik a most aukcióra kerülő kompozíció, a Fürdőzők.
MEZTELEN TESTEK MESTERE
Végigtekintve Aba-Novák Vilmos 1920 körül alkotott műveinek során, reprezentatív festményein és páratlanul gazdag rajzi hagyatékán, jól érzékelhető a meztelen emberi test iránti felfokozott művészi érdeklődése. Bibliai és mitológiai köntösbe bújtatott, vagy éppen hétköznapi kulisszák közé állított aktjain szinte úgy tűnik, kérkedik bámulatos formaérzékével, könnyű kezével, tökéletes anatómiai ismereteivel és kivételes komponáló képességével. A reneszánsz festői hagyomány és Cézanne híres fürdőzőinek alapos ismeretéről tanúskodó Fürdőzők árkádia hangulatot sejtet, az elidegenítő nagyvárosi hétköznapok kiábrándító tapasztalatával szemben a természetközeli élet idilli szabadságát, az időtlen harmónia utáni vágy beteljesülését kínálja. Aba-Novák műve abba az évszázadokon átívelő vizuális tradícióba illeszkedik, amelybe Tiziano, Poussin, Hans von Marées, Puvis de Chavannes és Gauguin, vagy éppen Kerstok, Márffy és Kmetty János hasonló témájú alkotásai is besorolhatók. Bár az aranykor-nosztalgia ihlető impulzusa kétség kívül a most bemutatott képen is kimutatható, a kompozíció mégis távol áll minden epikus utalástól: képünk valódi témája maga a forma, az eleven test mozgása, a meleg fények játéka a vitalitástól duzzadó felületen. Az előtér monumentális, kontraposztba állított aktjainak széles, mégis nyugodt gesztusai, a fekvő, törülköző vagy hajukat fésülő alakok beállítása alaktanulmányok összegzésének hat: igazi összefoglaló munka, amelyben a fiatal festő minden tudását a közönség elé tárja. Az idilli jelenetnek tépett lombú fák, barokkos fénypászmákkal tagolt mélykék égbolt és a nyugott dombhajlatokkal tagolt háttéri táj ad festői környezetet. E részletek Aba-Novák jellegzetes, gazdagon megmozgatott faktúrájával, érzéki felületkezelésével öltenek formát, s olyan színvilágban állnak előttünk, amelyben egyszerre vannak jelen a korai képek Rembrandttól örökölt barnái, és a következő, felsőbányai, zugligeti és igali korszak jellegzetes, mályvás árnyalatai.
Molnos Péter