Eladó Bihari Sándor - Figaro előadást tart (Figaro docirt), 1889 festménye

Címlap
>>
Bihari Sándor
>>
Figaro előadást tart (Figaro docirt), 1889

Bihari Sándor (1855 - 1906)

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Bihari Sándor képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Kérjen ingyenes értékbecslést

Hogyan működik a webshop?

Részletek

90,5 × 128,5 cm
Olaj, vászon
Jelezve jobbra lent: Bihari Sándor München 89

Ár kérésre

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése

- Vagy

Írjon nekünk

Proveniencia: Egykor a Richthofen család tulajdonában (Denver, Colorado)

Kiállítva: Münchener Jahresausstellung von Kunstwerken aller Nationen, Glaspalast, München (kat. 92.).

Reprodukálva: Illustrierter Katalog der Münchener Jahresausstellung von Kunstwerken aller Nationen im königl. Glaspalaste 1889. Bruckmann, München, 1889, 12.

Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Irodalom

Vaszary János: Magyar képek a müncheni műtárlaton. Budapesti Hírlap, 1889. július 8.

Illustrierter Katalog der Münchener Jahresausstellung von Kunstwerken aller Nationen im königl. Glaspalaste 1889. Bruckmann, München, 1889.

Fónagy Béla: Bihari Sándor. Művészet, 1906/6., 353–365.

Szelesi Zoltán: Részletek Bihari Sándor leveleiből. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Szeged, 1956.

A festmény minden fotónál érzékletesebb módon tárja elénk a több mint százharminc évvel ezelőtti falusi borbélyműhelyt. Megelevenednek a 19. századi bajor karakterek, a jókedvű borbélymester, aki az operabeli Figaro hevével feledkezik bele a történetmondásba, félbehagyva a munkát. A borostás figurák megbabonázva hallgatják meséit. A münchenies modorú festő, Bihari Sándor finom részletrealizmussal időzött el a markáns karaktereken, akiknek arcát az ólomüvegablakon beeső fény rajzolja ki. Körben ónémet és bieder bútorok. Minden apró részlet kivehető, a zsebóra aranyláncától a mázas söröskorsón keresztül a petróleumlámpáig. Amikor Fónagy Béla az 1906-os Művészet hasábjain méltatta a frissen elhunyt festőt, Bihari Sándort, arra kereste a választ, hogy minek köszönhette pár kompozíciója – például a Bíró előtt (1886, Magyar Nemzeti Galéria) – azt a népszerűséget, amelyet csak a Munkácsy-műveket vagy Zichy Mihály egyes rajzait kísérő ismertséghez lehetett hasonlítani. A választ az etnográfiai érdekességet nélkülöző, valós figurákban találta meg. „Ezek az alakok – írta tanulmányában – nem voltak többé a közönséges felöltöztetett modellek, akik műteremről műteremre vándorolnak, hanem emberek, akiken a művész szeme fönnakadt […] Tehát újság is volt e képeken. Nem forradalom, mely átgázol a múlton és a múlt romjain építi az újat. Csak egy lépés előre: a színpadról az életbe.”

Bihari Munkácsyhoz hasonló pályát futott be, szobafestő fiaként nőtt fel Nagyváradon, fiatalon fotográfiákat retusált, majd tanult a Mintarajziskolában, Bécsben, Münchenben és Párizsban is. Korán lezárult pályafutása végén részese volt a Szolnoki Művésztelep megalakításának. Nem élhette meg, hogy ünnepelt festőfejedelem váljék belőle, pedig pályája csúcsán, az 1880-as években ugyanúgy vásárolt tőle Weiss Berthold gyáriparos, mint maga Ferenc József. Festészete a 19. század közepi münchenies realizmustól tartott az oldottabb plein air kísérletek felé. A most vizsgált kompozíciót keletkezése évében beválogatták a rangos müncheni óriáskiállításra, az 1889-es Glaspalast éves seregszemléjére. A latinos címváltozat (Figaro docirt) szerint Bihari a mozarti operák hősét, a sevillai Figarót ültetette át egy korabeli német borbélyműhelybe. A festményt a bajor közönséggel együtt a Glaspalastban megnézte a fiatal Vaszary János is, aki a Budapesti Hírlap számára írt kritikájában külön elemezte a festményt: „Nem lehet senkinek szándékában kétségbe vonni, hogy Bihari a jóízű humor festője […] Münchenben való állandóbb tartózkodása alatt festése tetemesen javult; kivált Figaro docirt című képén tűnik ez szembe kedvezőn; a szemlélővel háttal ülő alak feje decent-studium, nemkülönben a mellette álló bajor figurák egynehánya.” A festmény, akárcsak a legkelendőbb müncheni festmények többsége, az Egyesült Államokba került: a német származású arisztokrata Richthofen család pazar denveri kastélyában talált otthonra. Közel másfél évszázad után a közelmúltban tért haza Magyarországra, hogy végre a hazai közönség is megcsodálja Bihari páratlan jellemábrázoló képességét és precíz ecsetvezetését.