A visszaemlékezések szerint Mattis Teutsch János érdeklődése Párizsban ébredt fel a festészet iránt. Matisse egyik festményét látva egyre inkább érdekelni kezdte a szinek világa. Már iskolai tanulmányai alatt kisérletezett azzal, hogy szobrait befesse, de akkor még csak egy-egy szín mellett voksolt. Gipsz szobrai közül néhányat zöldre vagy ezüstre festett. Párizsból visszatérve Brassóba azonban már nem elégítette ki a szobrok befestése. Vázlatfüzeteket, rajzlapokat vásárolt és kirándulásaira mindig magával vitte őket a környező hegyekbe. Akvarellek tucatjaival tért vissza a kirándulásokról. A festés egyre fontosabbá vált számára, el is fordult a szobrászattól. Kezdetben kisérletezett, végigpróbálta a technikákat és az alapanyagokat. Az akvarellezés mellett kipróbálta a pasztellkrétát és az olajfestést is.
A témát a környezet befolyásolta. Bár készített néhány csendéletet is, néhány alakos kompozíciót is, sőt vallásos témákat is megörökített, de leginkább a környező tájak keltek életre ecsetje nyomán.
A 10-es évek közepén következett be az első változás Mattis Teutsch festészetében. A műveken egyre gyakrabban alakok tűntek fel. Ezek az alakok látomásszerűen jelentek meg a tájakban. Gyakoriak voltak a magányos alakok, de párok is föltűntek a képeken és szülők gyerekekkel. A feleségét elveszítő, két gyermekével magára maradt művész ekkor készült művei között gyakoriak a magányt, a szomorúságot, a bánatot sugalló alkotások. A művek összefoglaló címei ekkor még nem árulkodtak arról, hogy az alkotások többek lennének a művész tanítványai visszaemlékezései szerint megfogalmazottaknál, vonal- és színtanulmányoknál.
1919-ben újabb változás következett be Mattis Teutsch művészetében.
Ha az addigi munkák szín- és vonaltanulmányok voltak, 1919-ben leginkább mozgástanulmányok is készültek. Párhuzamosan a figurális kompozíciókkal - mint pl. az Álom vagy a Család címűek -, egy új sorozat készült Mattis Teutsch műtermében. Ezek az Érzeteknek nevezett festmények a tájképekből fejlődtek ki, de már teljesen absztrakt kompozíciók voltak. A művész oeuvre-jében maradtak fenn olyan művek is, amelyek elárulják, hogy az Érzetek előzményei azok a tájképek voltak, amelyekben még jelzésszerűen ott voltak a rózsaszín női és kék vagy zöld férfi alakok. Az Érzetekben ezeket az alakokat teljesen elnyelte a teret teljesen kitöltő, mozgalmas formák burjánzó sokszínűsége.
Az Érzetek címadás annak bizonyítéka, hogy a művek elsősorban érzelmi állapotok tükrei. Bizonyítják ezt a jelzők is, amelyek közül néhányat maga a művész jegyzett fel "Kék érzet" vagy pl. az "Őszi érzet" címadással.
Mattis Teutsch János 1918-ban ismerkedett meg Marie Konraddal, akit 1919-ben feleségül vett. Az osztrák Marie, akit később a művész gyermekei "bécsi Anyu"-ként neveztek, apjával együtt Brassóba költözött és vállalta a gyermekek nevelését, gondozását. Anyjuk lett az édesanyjukat néhány évvel korábban elveszítő Mattis Teutsch-gyermekeknek. A művész ekkor készült festményei minden bizonnyal e szerelem és házasság hatását is magukon hordozzák Ezek a felkavaró képek, színörvények magas hőfokú érzelmekről tanúskodnak. A korabeli kritika erotikusnak is minősítette e festményeket.
Hevesy Iván, Mattis Teutsch művészetének legalaposabb ismerője az ekkor készült alkotásokat úgy jellemezte, hogy az Érzet "a belső érzetállapotok közvetlen expressziója abszolut festői eszközökkel". Hevesy nem idézte a művész szavait, de Lukász Irén azt is feljegyezte, s ez megegyezik a Hevesy által elmondottakkal. A művész szerint "ezek a képek tisztán belső hangok, képzőművészeti eszközökkel visszaadva".
Mattis Teutsch expresszionista művészetének legfontosabb szakasza az 1919-től 1924-ig tartó időszak volt: az Érzetek és az őket követő, az érzelmileg nyugvópontra ért, kiegyensúlyozott lélek tükreiként is definiálható Lelki virágok periódusa. Az aukcióra kerülő festmény a művészi pálya csúcsán alkotott művek egyike. A művész hagyatékából került későbbi tulajdonosához, aki évtizedeken keresztül jogosan büszkélkedhetett Mattis Teutsch gyűjteményével.
dr. Majoros Valéria