Vörös Géza már igen korán, mindössze 19 esztendősen kiállíthatta egy festményét a Műcsarnok művészeti tárlatán. A következő évben, 1917 őszén kezdte meg tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Balló Ede, Pilch Dezső és Réti István növendékeként. A húszas évek elején Kernstok Károly, majd több éven keresztül Fényes Adolf tanítványaként dolgozott. 1925 nyarát Nagybányán töltötte, de szorosabb szálak fűzték a szolnoki művésztelephez. Ekkoriban ismerte meg későbbi feleségét, Annát, aki állandó modelljeként számos képének, így a most vizsgált alkotásnak is főszereplőjévé vált. Fejlődésében döntő változást hozott első, 1927-es párizsi tanulmányútja, melyet a következő évtized során több alkalommal megismételt. A negyvenes évek közepén a következő szavakkal idézte fel személyes találkozását a francia főváros zsongó, inspiráló művészeti életével: "Párizsban azonnal munkába álltam.
Megismerkedtem Matisseal, aki a harmincas években már palotában lakott és az amerikai milliárdosok portréját festette. Matisse nagyon hatott rám. Minden atomommal a francia iskola híve lettem. Láttam milyen ékköveket lehet festékkel csinálni
Matisseal, Foujitával, a japán festővel, Kisslinggel és Van Dongennel jártunk össze."
A most vizsgált alkotás bár szervesen illeszkedik az École de Paris nemzetközi irányzatába, a párizsi tanulságok egyéni ízű feldolgozásáról is tanúskodik. Európaivá átköltött japános dekorativitása, elegáns, könnyed vonalvezetéssel, precíz és logikusan szerkesztett kompozícióval párosul. Matisse hatása a merész színkontrasztokban, a látható kedvvel ábrázolt ornamentális részletekben, Picasso inspirációja a lazán összefűzött síkok racionális rendjében érhető tetten. Vörös a kép előterét merész rálátásban ábrázolt tárgyakkal zsúfolja tele, s megemelt nézőpontjából, zavarba ejtő, extrém perspektívában ábrázolja a műterem hosszanti terét. A közeli motívumok némelyike szinte átnyúlik a néző terébe, s a festmény kerete gátlás nélkül metszi keresztül a motívumok sziluettjeit. A dekoratív értékek fokozása érdekében Vörös teljes mértékben lemond a plaszticitás megjelenítéséről: a dekadens eleganciával vezetett körvonalakat homogén színmezőkkel tölti ki. Izgalmas - több évszázados tradícióra visszatekintő - vizuális gegként alkalmazza a kép síkjától különböző távolságban lévő, eltérő méretű motívumok extrém ütköztetését. Ennek nyomán látszik kisebbnek a modell feje a közvetlenül mellé illesztett ragyogó sárga virágnál, s látszólag még apróbbnak a háttérbe száműzött asztal. Az ábrázolt tárgyak merész párosítása mellett Vörös a színek dekoratív kontrasztját is a végletekig fokozza, s mindeközben mintha tudatosan vizsgálná a színérzetek dinamikus kölcsönhatását. A komódra helyezett egyedi alakú kerámiaváza piros koloritja, komplementere, a zöld háttér előtt maximálisan telítődik, a relatív térérzékelés törvényszerűségei miatt előre ugorva szinte kiszakad a kép felületéről. Ugyancsak Vörös Géza intenzív kolorisztikus vonzalmaira utal, ahogy a kompozíció fókusza köré szervezett háromszög sarkaiba eltérő árnyalatú sárga motívumokat illeszt, s e szinte lebegni látszó foltokat különböző színű hátterek elé helyezi.
Az előtérben elhelyezett tárgyak Vörös Géza csendéleteinek gyakran feltűnő elemei. A falra függesztett, iszlám motívumokkal díszített kárpit arra a vonzalomra utal, mely őt és francia példaképeit, Matisset, Picassót és Dufyt a kelet-ázsiai művészethez fűzte.
Vörös Géza életműve az elmúlt évtized megélénkülő műkereskedelme révén kerülhetett az érdeklődés középpontjába. Méltó értékelését az aukciókon megjelenő, rendkívüli dekorativitású művei indukálták, s ma már - ahogy azt a munkásságát feldolgozó szakdolgozat megszületése is bizonyítja - a művészettörténészek kutató figyelme is felé fordult. Vöröst a harmincas évek folyamán készült kiemelkedő alkotásai révén a két világháború közötti magyar festészet franciás irányvonalának egyik legkarakteresebb képviselőjeként tarthatjuk számon. A most árverésre kerülő kollekció összeállítójának ízlését dicséri, hogy az oeuvre legerősebb korszakát egytől-egyig kimagasló művek reprezentálják.
Molnos Péter