Festmények

Kérjük válasszon!

 

Festmények

 

Fotográfia

Tipary Dezső (1887 - 1967)

Csendélet almákkal, 1919

Témák:  alma kompozíció gyümölcscsendélet

Tipary Dezső - Csendélet almákkal, 1919 festménye

  • Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
    Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez

  • Személyes megtekintés galériánkban
    Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.

  • Ingyenes festmény értékbecslés
    Ingyenes festmény értékbecslés

43,5x60 cm
Olaj, karton
Jelezve jobbra lent: Tipary D. 1919

Kategória:  Csendélet

Kérdése van?

Kapcsolat

Önnek is van Tipary Dezső képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Kérjen ingyenes értékbecslést

  • Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
    Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.

  • Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
    Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez

  • Személyes megtekintés galériánkban
    Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.

  • Ingyenes festmény értékbecslés
    Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

„Cézanne hihetetlen almái”

Woody Allen 1979-es filmklasszikusában, a Manhattanben kanapén fekve sorolja fel azokat a dolgokat, amikért érdemes élni. Itt hangzik el, hogy például „Cézanne hihetetlen almáiért és körtéiért”. Nemcsak a New York-i értelmiség rajongott Cézanne csendéleteiért, hanem a világ festőinek többsége, beleértve a 20. század eleji magyar bohém piktort, Tipary Dezsőt is. Erről tanúskodik most vizsgált alkotása, a kockás terítővel letakart asztalon kibontakozó csendélet. Göröngyös felületű, szépen csillanó zöld és piros almák hevernek a büszkén álló cserépkancsó és a hasas kaspó mellett. A szűkszavú téma festői remeklésre ad lehetőséget, hiszen Tipary, a posztimpresszionista-szecessziós grafikán képzett fiatal művész ismerte a párizsi modern festészet vívmányait, a „hihetetlen almák” varázsát. A most vizsgált kép hűen mutatja, hogy a bohém magyar piktor mennyire megértette a cézanne-i csendéletek lényegét, a vonalkázott foltokból felépített tárgyak tömegábrázolását, sajátos nehézkedését. A festményre pontosan illik a Színházi Élet kritikusának megállapítása 1925-ből: „A modernebb irányok követője Tipary. Azoknak a csoportjához tartozik, akik Greco művészetéből indulnak el, Cezanne-on keresztül jutottak el a modern festői meglátásig.”

„Csupa foltfölrakás”

Tipary Dezső azok közé a modern magyar művészek közé tartozik, akiknek pályafutását megnehezítette a 20. századi nagypolitika. Indulását beárnyékolta az első világháború, felvidéki szülőfaluját elcsatolták Trianonban, Tanácsköztársaságban játszott szerepéért meghurcolták, de a szocializmus idején is marginalizálódott. Tehetséges és sikeres grafikusként Pesten, Münchenben és Nagybányán tanult festeni a 20. század elején. Huzella Ödön nagybányai újságíró egész érzékletesen jellemezte már 1912-ben posztimpresszionista foltfestészetét: „Nem küzd a materialis elemekkel, könnyedén föléjük emelkedik s egy-két ecsetvonással képes megjeleníteni, mint kis csendéletképén a pohár keménységét, a zsemlye ropogását, a terítő vászonszerűségét. Csupa foltfölrakás minden képe, a kezelése keresetlenül gyors, szinte durva erővel vannak felrakva színei, mégis sok finomság simul a festék és vászon közé. És talán ez ép a piktorunk egyéni sajátsága, a keresetlen, finom elegáncia a megjelenés bármely anyagában és formájában. Vázlatos dolgaiban is. Egyszerűség és ebben az egyszerűségben válik festőivé.”

Megakadt pálya

A sorkatonaság miatt egész hosszú ideig, 1904-től 1919-ig járt a főiskolára. 1919-ben, mikor a most vizsgált csendéletét készítette, Pesten élt, megszületett első gyermeke, felvették a Magyar Képzőművészek Egyesületébe és szerepelt a Műcsarnokbeli Hadviselt művészek kiállításán, majd grafikusként részt vett a Tanácsköztársaság körüli művészi munkálatokban. Élete hamarosan drámai fordulatot vett: felesége fiatalon, 1920-ban tüdővészben elhunyt, kommunista-gyanús alkotóként kizárták az MKE-ből, így Tipary beköltözött a Margitszigeti Kisszálló bohémtanyájára, Boromisza Tiborral együtt. Egy időre elhagyta Budapestet, sokfelé megfordult a 20-as években, dolgozott Esztergomban (itt került jó barátságba Babits Mihállyal) és Szentendrén is, de mindig visszatért a fővárosba. Bár saját útját járta, kiállított a KUT tárlatain a Nemzeti Szalonban, különös jelenségnek számított a magyar művészeti életben, hórihorgas alakjával, jellegzetes hosszúkás fejével, kopasz üstökével és nagy bajszával. Élete végén – tudjuk meg Gömör Béla monográfiájából – rátalált a családi boldogság, de életműve így is csonkán maradt. A műkereskedelemben fel-felbukkanó remekei vallanak csak páratlan tehetségéről, mint ez a cézanne-os csendélet.

Tipary Dezső korábbi aukciós alkotásai

Hasonló alkotások

Készpénzes, azonnali megvételre keressük a felsorolt művészek kvalitásos alkotásait

Részletek

Hírlevél feliratkozás

Értesüljön elsőként aukcióinkról, kiállításainkról és aktuális ajánlatainkról!

Kapcsolat

1055 Budapest, Szent István körút 5.
Nyitvatartás: Hétfőtől-Péntekig 10:00-18:00.
Kövessen minket!