Lotz Károly alkotása a Kiegyezés utáni Buda egyik legpompásabb palotáját, a mai Lánchíd utcában állt Lipthay-palotát díszítette. Báró Lipthay Béla (1827 - 1899) 1868-69-ben Pest megye főispánja volt, hivataláról lemondott ugyan, de parlamenti képviselőként folyamatosan jelen volt a magyar politikai életben. Az Unger Emil által tervezett, s 1872-ben elkészült épület a II. világháborúban elpusztult, helyén ma játszótér található.
A háborús pusztulás során a palota berendezési tárgyai is elpusztultak,
vagy eltűntek, nagy szerencse, ha valami véletlen folytán egy-egy biztosan azonosítható darab előkerül az egykori Lipthay-palotából. A palota Lotz által festett munkáit részletesen leírta Ybl Ervin 1938-ban megjelent munkájában. Ebben így ír a palota nagy szalonjának képeiről: "Az antik mitológiai tárgyú képek a mennyezet alatt fríz alakjában veszik körül a középső nagy szalont, sőt még a timpanon alakú szemöldök-párkánnyal ellátott ajtók fölé is festett Lotz a mezők alakjának megfelelő kompozíciókat (
) Mindegyik mezőben arany hátterű tájba helyezte az alakokat.
"(133.) A jelen aukción szereplő párdarabok pontosan azonosíthatók azokkal a timpanon alakú szemöldök párkánnyal ellátott ajtók fölé festett képekkel, amelyekről Ybl ír. Nemcsak sajátos formájuk, hanem pontosabb leírásuk alapján is:. "Balra az ajtó fölött, az alul behorpadt mezőben Apolló tűnik fel a kilenc múzsával. A művészetek isten lábát felhúzva, a párkány ferde emelkedésén pihen. Michelangelo népszerűsítette ezt a dekoratív elemet a Medici síroknak a szarkofágon nyugvó alakjaival. Apollo tagjai köré vörös, lobogó levél csavarodik, baljában lantot tart. A másik oldalon, Apollo párjaként a zene múzsája dűl háttal a párkányra. A többi nyolc múzsa jobbról és balról, ülve és állva alkot
a zenében elmerült, komoly csoportot." (134-135) (Apolló és a Múzsák)
(134-135) (Bacchus és Ariadné).
Lotz Károly az 1860-as évektől kezdődően egyre több épület dekorálását vállalta el, akár freskókkal, akár pannókkal, Világos, tiszta, kompozíciói, magas mesterségbeli tudása, a klasszikus, mitológiai tematikán alapuló akadémiai kompozíciók alkalmazása a korszak legjelentősebb és legfoglalkoztatottabb freskófestőjévé tették. Olyan jelentős középületek dekorálásán túl, mint pl. a Magyar Nemzeti Múzeum, a Szent István bazilika, vagy az Operaház, Lotz számos magán-és bérpalota díszítését is elvállalta. Nagy magánmegbízatásai közül is az egyik korai munkájának épp az a Lipthay-palota tekinthető, amelynek egyik fontos díszítőalkotását láthatjuk a jelen műben.
Bellák Gábor