36. Aukció
Aukció
Időpont:
2007. december 14. 17:00 - 21:00
Kiállítás
Tekintse meg az aukciónkon megvásárolható alkotásokat kiállításunkon!
36. Aukció 2007. 12. 14.
36. Aukció részletei
62 mondat 256 műalkotásról
Mikor még aktívan gyűjtöttem, az egyik legfőbb célom az volt, hogy ezzel a sajátos eszközzel, a létrehozott kollekció bemutatásával befolyásolhassam a magyar művészettörténet-írás értékítéletét. Úgy véltem, hogy sok minden nincs a megérdemelt helyén. Ha létrehozok egy ideális válogatást és könyv formájában a közönség elé tárom, akkor a művek, a sokatmondó párosítások és az elrendezés belső hangsúlyai beszélni fognak helyettem és kikövetelik a változást. Megtettem, s emellett a galériámban rendezett kiállításokon és a Modern magyar festészet két kötetén keresztül is közöltem a véleményemet. Mindezek - úgy gondolom - kifejtették hatásukat, de ma már látom, hogy az egyértelmű szavakra is szükség van. Ezért született ez az írás.
Egy valódi műgyűjteményben a tudatos válogatás teremti meg a fontos, eligazító belső hangsúlyokat. Még az aukciók döntően véletlenszerűen összeálló anyagában is szükség van ezekre az összefogó, szervező erejű csomópontokra. E mostani árverés egyik centrumát a korai magyar avantgárd három jelentős alkotása, Berény, Perlrott és Tihanyi csendélete jelöli ki. Berény 1906-ban, alig 19 évesen festett képe egykor Horváth Béla legendás, elsősorban a Nyolcak művészcsoportra koncentráló gyűjteményének egyik fődarabja volt. A legmodernebb kortárs francia irányzatokkal abszolút szinkronban álló mű kristálytiszta kompozíciójával és az ábrázolt tárgyak szinte szobrászi plasztikájával hívja fel magára a figyelmet.
Perlrott 1914-re datált Barackos csendélete az én szememben az életmű egyik legsikerültebb darabja. E kiváló festő - túlzásokra hajlamos emberi habitusából következően - gyakran nehezen tartotta kordában alkotói lendületét, s ez a féktelenség nem egyszer nyomot is hagyott képein. A most aukcióra kerülő művön azonban a Cézanne-t idéző fegyelmezett komponálás tökéletes összhangot alkot Perlrott eredendően érzéki, expresszív felületkezelésével és jellegzetes, széles mozgásokat, nagy erővonalakat vászonra rögzítő dinamizmusával.
Tihanyi 1909 körül készült csendélete gyönyörű példája annak, hogyan alakulnak át a formákkal és felületi effektusokkal kísérletező avantgárd művészek kezében a leghétköznapibb tárgyak, hogyan válnak a műalkotás absztrakt alkotóelemeivé: egy palack függőleges tengellyé, egy asztal billenő síkká, s egy gyűrött drapéria élettel, mozgással teli erővonalhálóvá.
Számos olyan alkotónk van, kiknek életműve jóval nagyobb elismerést érdemel annál, mint amit eddig megkaptak. Ebből a szempontból, a mostani aukció anyagából leginkább Paizs Goebel Jenő neve emelhető ki. Szentendrei tájkép című műve vitathatatlanul az életmű egyik legjelentősebb darabja. Amíg gyűjtöttem, mindig vágytam arra, hogy egy hasonló jelentőségű művére bukkanjak. Akkor nem sikerült. Most itt van, s így részem lehet abban, hogy a megérdemelt megbecsülést megkapja. E talányokkal teli, vibráló színgazdagságú alkotás a szentendrei festészet saját utakon járó mesterének kiemelkedő jelentőségét illusztrálja, s rámutat arra is, milyen módon élt tovább Csontváry inspirációja a magyar festészetben.
Jól emlékszem, hogy az 1985-ös Ernst Múzeumban rendezett emlékkiállítás győzött meg először Bernáth Aurél kiemelkedő kvalitásairól. Mély kultúrájú, gazdag festőisége a magyar művészetben egyedül Ferenczy Károlyéval állítható párhuzamba. Számomra a mostani aukció legkülönlegesebb képe az általa festett, Halászkikötő sirályokkal című alkotás. Ez volt az a festmény, amit a Modern magyar festészet című könyv második kötetének készítésekor, az utolsó utáni pillanatban fotóztattam le. Akkor értesültem ugyanis arról, hogy a mű egy németországi magángyűjteményben elérhető. Nem gondolkodtam azon, érdemes e egyetlen festmény fotózásáért fél Európán át utaztatni a könyv fotósát: e nélkül csonka lett volna a válogatás. Ez a mű a magyar festészet történetének egyik legszerethetőbb alkotása. Számtalan festmény ment át a kezemen az elmúlt 25 évben, s szinte valamennyi jelentős magyar művész alkotásával éltem már együtt. Mindig figyeltem, hogy az egyes művek hogyan nyílnak meg privát környezetben, hogyan hatnak a hétköznapok világában. Bernáth alkotása igazi otthonteremtő kép: olyan mű, amivel jó együtt élni.
Négy jelentős alkotás kerül aukcióra Scheiber Hugó életművéből.
A magyar művészettörténet-írás hajlamos volt arra, hogy ezt a művészünket - késői, fáradtabb műveinek gyengébb kvalitása okán - mindenestül leértékelje. Pedig korai, expresszív, erőtől duzzadó olajképei és érett korszakának dekoratív, a kubizmus és a futurizmus eredményeit felhasználó kompozíciói a világ bármely pontján megállják a helyüket. A most bemutatott, fekvő aktot, parkrészletet és bérházudvart ábrázoló képei a korai expresszív művek csoportjába tartoznak, míg a legnagyobb igényű alkotás, a Férfiportré telefonnal című festmény már a Sturm-os korszak dekoratív avantgárd stílusának reprezentatív darabja. Szintén ezt az irányt, a Herwart Walden által meghatározott Sturm világát példázza Kádár Béla két alkotása, a klasszikus téma nagyvárosi átiratát nyújtó, s így ikonográfiai szempontból is rendkívül izgalmas Városi Madonna, valamint a harmincas évek magyar art deco-jának egyik reprezentatív alkotása, az Art Deco Madonna. Kiemelkedő jelentőségű művek, melyekhez hasonló még a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében sem található.
Örülök, hogy ezen a helyen, közvetlenül az említett Scheiber és Kádár képek után szólhatok az aukció kivételes Nagy István műveiről. Sokan nem értik, hogyan lelkesedhet egy alapvetően modern szemléletű, nyugatias ízlésű műértő Nagy István alkotásaiért. Ő az egyik kedvencem. Egy művész, akivel nem lehet boldogulni a nyugati művészet fővonalán kifejlesztett fogalom- és érvrendszerrel. Nem adja meg magát a modernizmus bevett és unalomig ismételt sémáinak, annak az értékrendnek, melyet sok műkereskedő a mai napig kizárólagosnak tart. Én már gyűjteményes köteteimben és a Modern magyar festészet lapjain is jeleztem, hogy a szememben Nagy István művészete a modernizmus egyik legeredetibb, legsajátosabb helyi vetülete, a 20. századi magyar művészet egyik kivételes értéke. A Kürtös gyűjteményből most aukcióra kerülő képek - a valódi ritkaságnak számító, expresszív darabossággal formált olajkompozíciók, köztük a Leány harmóniumnál című vászon, valamint a későbbi korszakot reprezentáló Békási párás táj és személyes kedvencem, az üresség fenséges monumentalitását sugárzó Birsalmás csendélet - így együtt gazdag áttekintést adnak a magyar festészet egyik legjelentősebb életművéről.
Számos művet emelhetnék még ki az aukcióra kerülő mintegy 256 tételből, melynek jelentős része, mintegy 26 alkotás a kortárs magyar művészetet reprezentálja. Ezt a műtárgyanyagot - hasonlóan a 2003-ban megrendezetett A/1 című kiállításhoz - az 1945 utáni festészetünk egyik lehetséges, hangsúlyozottan személyes jellegű olvasatának tartom. Fokozottan veszélyes ebből az anyagból kiemelni alkotókat, lévén az élő művészet minősítése mindig személyes érzelmeket érint. Ezért most csupán két festőt említek meg, a már nem élő, klasszikussá nemesedett alkotók közül.
Veszelszky Béla műve az egész aukció egyik legfontosabb darabja. A gyűjtők közössége tudja, hogy ilyen méretű és jelentőségű képeinek felbukkanására szinte ritkábban adódik alkalom, mint Csontváry műveinek aukcióra kerülésére. Korniss Dezső most bemutatott alkotásai is valódi kuriózumok: az inspiráló barát, Vajda Lajos transzcendens, spirituális tisztasága, s alkotójuk nemes játékossága ötvöződik bennük.
A világhírű magyar fotót - egy szimbolikus gesztus erejéig - két reprezentatív művészportré képviseli az aukción. Az egykor számos festőt, így Gulácsy Lajost is támogató fotóművész, Rónai Dénes két portréja Kmetty János és Perlrott Csaba Vilmos arcvonásait eleveníti fel. Nagyon hiányzik a magyar festészetnek, hogy főszereplőit a maguk valóságában, a 20. századi magyar történelem átélőiként, hús-vér emberként is magunk előtt lássuk. Hogy igazán közünk legyen azokhoz, akik létrehozták mindazt, ami olyan izgalmassá teszi és megnemesíti hétköznapjainkat. Szeretném, még ha csupán fényképek segítségével is, hogy mindegyiküknek a szemébe nézhessek. Mert a művek, így a most aukcióra kerülő alkotások sem csupán színek és formák síkra vetülő lenyomatai. Történeteket rejtenek alkotójukról, környezetükről, azokról az emberekről, akik egykor e festményeket gyűjteményeikben őrizték, s persze a magyar történelem menetéről is számot adnak. Kimeríthetetlenül izgalmas világ ez, melyben érdemes elmerülni.
Kieselbach Tamás
Facebook
Instagram
Pinterest
Youtube
